Igehely: Józs 24:14-16; Kulcsige: Józs 24:15 „De ha nem tetszik nektek, hogy az Urat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, akár az emóriak isteneit, akiknek most a földjén laktok. De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!”
Én ezt akarom! – talán ez az emberek legtöbbször kimondott vagy kimondatlan mondata. De vajon tényleg létezik szabad akarat, vagy mások befolyására, mások hatására alakítjuk ki saját akaratunkat (véleményünket)?
A Biblia szerint az tény, hogy az ember a teremtéskor kapott Istentől választási lehetőséget a Belőle származó lélek által. Ez az akarat csak Istentől függött, Ő biztosította, szavatolta ennek szabadságát. De az ember rosszul döntött, és így a teljes szabad akarat bűntől lett megfertőzve az ember természetével együtt. Így már születésünktől fogva mélyen befolyásol minket a bűn és annak szerzője, a Sátán. Ezt „fűszerezi meg” a környezetünk hatása (család, iskola és társadalom), amely szintén a bűntől van, sajnos, átitatva.
Isten újra és újra felajánlja a bukott embernek a választás lehetőségét. Ennek példája Józsué felhívása a sikemi országgyűlésen. Világossá teszi, hogy két választásuk van: vagy a bálványok szolgálata és az ebből fakadó életmód, vagy az élő Isten szolgálata és az ebből fakadó életmód. Ő és a háza népe az Urat szolgálja. A zsidók is fogadkoztak, de tudjuk: nem tartották azt meg. Így Isten adott nekik, és rajtuk keresztül nekünk is egy második esélyt Jézus Krisztusban, a Fiúban (Jn 8:34-36).
Te ma kit választasz? Mit tükröz az életed? Mit lát a környezeted?
Barabás Zoltán
Az istenimádatban megnyilvánuló egység
Igehely: Ézs 19:16-25; Kulcsige: Ézs 19:19 „Azon a napon oltára lesz az Úrnak Egyiptomban, a határán pedig az Úrnak szentelt oszlop.”
Mi a terve az Úrnak a népekkel? – talán feltettük már mi is ezt a kérdést. A Szentháromság Istennek nemcsak Izráellel vagy a keresztyénséggel van terve, hanem a népekkel is. Ézsaiás világosan leírja Isten tervét és szándékát a népekkel kapcsolatban Egyiptom és Asszíria esetét említve ebben a szakaszban. Mindkét ország Izráel bálványimádása és hűtlensége miatti büntetés eszköze volt (egyiptomi fogság és asszír invázió) a történelem folyamán. Ugyanakkor Isten megígérte a büntetésüket is gőgösségük miatt. Ezt meg is valósította. Itt egy végső büntetésről beszél a próféta, amit megtérés és Isten imádata követ. Ezzel Isten bizonyítja, hogy Fia, Jézus Krisztus visszajövetelekor, a Gyülekezet (menyasszonya) mellett nemcsak Izráel, hanem a pogány népek istenimádatát is helyreállítja.
Te készülsz-e erre? Te hogy állsz hozzá a még Isten ellen lázadó idegenek missziójához? Munkálkodsz-e Istennel a misszió nagy mezején ennek érdekében (Mt 28:18-20)?
Barabás Zoltán
Új hozzászólás