2022. május 23., hétfő

DÉLELŐTT | 
Az ember helye a teremtésben

Igehely: Zsolt 8:1-9; Kulcsige: Zsolt 8:5 „Micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?”

Hol a helyünk? – talán ez az a kérdés, amivel az ember már születése után találkozik. Az egyén a családban, az iskolában, a társadalomban folyton szembesül ezzel a kihívással. Isten Szentlelke Dávid zsoltárában erre a kérdésre fontos választ ad, és ha hittel el tudjuk fogadni, nagy segítségünkre lehet a mindennapok kihívásai közepette.

Isten világossá teszi, hogy Ő a középpont, és mindennek Hozzá kell igazodnia. Minden az Ő dicsőségére teremtetett földön és égen, és legfőbb célja ennek betöltése. Ennek megfelelően a csecsemők és gyermekek is az Ő dicsőségét hirdetik mindenkinek, még az ellenségnek is. A teremtett világ is ezt a célt szolgálja, az ember is ezért ruháztatott fel dicsőséggel és méltósággal, hogy létével, munkájával a Teremtő dicsőségét szolgálja.

A bűn azonban megrontotta Isten és az Őt képviselő ember viszonyát, amikor az ember átállt az ellenség (Sátán) oldalára. A második Ádám (Jézus Krisztus) kereszthalálával ezt a kapcsolatot akarja helyreállítani. Ma még mindenkit hív! Téged is, hogy állj vissza az Ő oldalára, és állj a helyedre. Te megtetted már ezt? Látszik ez az életedben?

Barabás Zoltán

DÉLUTÁN | 

A Szentháromság egységes munkája

Igehely: Tit 3:4-7; Kulcsige: Tit 3:6 „Akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által.”

„Mi tisztít meg bűnömtől?” – teszi fel a kérdést énekünk, és jön is rá a válasz: „Csak a Bárány Jézus vére”. Pál világosan felhívja Titusz figyelmét, hogy engedelmeskedjenek (1 -2. v.), emlékeztetve őket régi, bűnös életmódjukra (3. v.). Ezt a nyomorúságos állapotot szakította meg Isten az Ő jóságából, amikor szeretete megjelent a mi megtartásunkra. Mindez Fiában öltött testet, hogy megállítsa a mi pokol felé való menetelésünket az Ő vére árán.

Váltsága érvényes a múltban, a jelenben és a jövőben elkövetett bűnök bocsánatára, de nem a jó cselekedeteinkért, hanem irgalomból tartott meg. Nem a jó emberek üdvözülnek, hanem a megváltott bűnösök. Nem a mi igazságunk és igaz cselekedeteink számítanak, hanem csakis kegyelemből üdvözülünk, hit által. Ennek szellemi megvalósulása „az újjászületés fürdője”, amelyet nem kell a bemerítéssel összetévesztenünk, hiszen ez a Szentlélek újjáteremtő munkája által valósul meg (2Kor 5:17). Mindez bőségesen kiárad a Krisztus Jézus érdeméért. Így válik láthatóvá a Szentháromság csodálatos munkája a bűnös ember újjáteremtésében. Így kegyelemből Isten igaznak tekint, és így válunk az örök élet, és vele az örök áldások várományosaivá. Hiszed-e ezt?

Barabás Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Hab 2:1–4 Kulcsige: Hab 2:3 „Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”

Habakuk próféta csalódott és türelmetlen, mert úgy tűnik neki, hogy Isten nem hallgatta meg a kérését (Hab 1:2). Az Úr válasza viszont jelzi, hogy az ő tudtán kívül már az Úr elkezdett válaszolni (Hab 1:5–11). A káldeusok (babilóniaiak) jönnek megbüntetni Izráelt. Isten válaszára Habakuk megint panasszal felel: „Bűnösebb néppel bünteted népedet? Miért tűnik úgy, hogy a gonosz megússza büntetés nélkül?” De most a próféta lelki őrhelyére, az ima bástyájára áll, és várja Isten kijelentését panasza dolgában.