2022. május 20., péntek

DÉLELŐTT | 
Nyilvános megvallása az újjászületésnek

Igehely: ApCsel 19:1-8; Kulcsige: ApCsel 19:5 „Amikor ezt meghallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevére.”

Efézusban Pál apostol 12 olyan férfira talált, akik istenfélőek voltak. Készek voltak a Keresztelő János keresztségét elfogadni. A János keresztsége a megtérés keresztségéről szólt, azonban nem volt több, mint felkészítés a Messiás érkezésére (4. v.). Ez a 12 férfi nem hallott arról, hogy János Jézusra mutatott volna, vagy róla tett volna bizonyságot. Amikor meghallották Páltól azt, hogy Jézus a „lényeg”, akkor megkeresztelkedtek az Ő nevében is. A János és a Jézus keresztsége között különbség van. A János keresztsége a megtérés keresztsége és Jézusra mutat. A Jézus „keresztsége” pedig a Lélek újjászülő munkáját szimbolizálja a Jézus halála és feltámadása által. A vízbe való merülés szimbolizálja a halált (a bűnös természet halála), a vízből való kijövetel pedig a feltámadást. Mivel a bemerítés szemmel láthatóan szimbolizálja azt, ami a szívben történt meg, ezért annyira fontos ezt felvállalni!

Kész vagy ilyen formában is megvallani a hitedet?

Pap Benjámin Roland

DÉLUTÁN | 

Az üdvözítő hit állhatatossága

Igehely: Lk 8:4-15; Kulcsige: Lk 8:15 „A jó földbe esett mag: ezek pedig azok, akik igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal.”

Az a hit az üdvözítő hit, amelyik állhatatos, kitartó a végsőkig (Mt 24:13). Jézus egy híres példázata szól a magvetésről. A mag jelképezi az evangéliumot ebben a példázatban. A különböző talajok pedig az embereket, akik hallják az evangéliumot. Van útfél, sziklás talaj, tövises talaj és végül jó föld. Az „útfél” azokat ábrázolja, akiktől elkapkodja az örödög a magot. Talán ez a legrosszabbnak ítélt talaj. A sziklás hely eleinte jónak bizonyul, mert nem jut mélyre a mag és hamar kikel, hirtelen eredmény látszik. De a hőségtől rögtön elszárad, nem bírja a megpróbáltatást Jézusért. A harmadik terület csendes gyilkos, minden körülmény megfelelő, de szinte észre sem vehető, ahogyan felnő a tövis és megfojtja a jó magot. A jó föld kiváló, az ide hullott mag kikel, felnő és terem. Ezek az emberek hívők. Akárhogyan is értelmezzük a példázatot, csupán két földtípus van: jó vagy rossz. Lehet egy föld útfél, köves vagy tövises, attól még rossz! A megfelelő az, amikor a föld jó, ilyen pedig kevés van. Ebből egyértelművé válik az, hogy csupán kétféle ember van: hívő vagy hitetlen. Az igazán hívő pedig az, aki állhatatos.

Pap Benjámin Roland

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.