2022. június 1., szerda

DÉLELŐTT | 
A megoldás Jézus kereszthalála

Igehely: 1Kor 1:18-25; Kulcsige: 1Kor 1:23 „Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság.”

Az ember a saját elveszett állapotára kereste a megoldást. A zsidók rendkívüli jelre vártak, valami különleges csodára, gondolva, hogy Isten ez által mutatja meg tervét az emberiségnek. A görögök a filozófiában, emberi bölcsességben keresték a választ a nagy kérdésekre, remélve, hogy abban találnak megoldást.

Ezzel szemben Isten olyan egyszerű megoldást tárt az emberiség elé: Jézus Krisztus kereszthalála, amit nekünk, embereknek csak el kell fogadnunk. Ebben van a megoldás ma is az emberiség problémájára, a bűn problémájára. Egyesek ezt a megoldást megvetették Pál apostol idejében is, megbotránkoztak, mások bolondságnak tartották, túl egyszerűnek. „Amikor a halottak feltámadásáról hallottak, egyesek gúnyolódtak, mások pedig azt mondták: „Majd meghallgatunk erről máskor is.” (ApCsel 17:32)

Az ember ma is valami rendkívüli csodára vágyik, különleges átélésre, vagy olyan beszéd válik vonzóvá számára, amiről beismeri, hogy nem is érti igazán.

Szoktál-e hálát adni Istennek, hogy Jézus kereszthalála kegyelmet hozott?

Rajna Ottó

DÉLUTÁN | 

A Szentlélek megszomorodhat

Igehely: Ef 4:30 „És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára.”

Az Úr adja a Szentlelket mindenkinek, aki megtér, de ez nem jelenti azt, hogy az ember visszaélhet a helyzettel, a csodálatos kiváltsággal. Amikor Pál apostol figyelmeztet, hogy „ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét”, előtte figyelmeztet arra is, hogy „helyet se adjatok az ördögnek”, mert akkor szomorítjuk meg a Szentlelket.

Megszomorítani pedig úgy lehet, ha a magaviseletünk nem kedves az Istennek, pl. lopás, vagy a beszédünk nem megfelelő (rothadt beszéd, Károli), vagy az indulataink nem helyénvalóak (szeretetlenség, irigység, harag).

A Szentlélek az örökkévalóságba vezet bennünket, és oda tanácsol, az a célja életünkkel. Az ördög meg csak a földiekre irányítja figyelmünket, és elveszíteni akarja az embert mindenáron, minden alattomosságot kész bevetni ezért.

Istenünk, segíts minket úgy élni, úgy cselekedni mindenkor, hogy az ördög munkájának ne adjunk helyet soha a szívünkben, és a te Szentlelkedet ne szomorítsuk meg!

Rajna Ottó

 Napi áhítat

Igehely: Jn 15:1–8 Kulcsige: Jn 15:5 „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.”

Ismerős számunkra a kép, ami ebben a példázatban található: az Úr Jézus az igazi szőlőtő, az Atya a szőlősgazda, mi pedig a szőlővesszők. Az igazi szőlőtőben az Atya élete van, mert az Úr Jézus egy az Atyával. Az Atya élete a szőlőtőben, majd a szőlővesszőkben valósítja meg a gyümölcsözést. A sok gyümölcs az, ami az Atyát megdicsőíti, mert az Ő életének bőségéről tanúskodik.