2022. július 21., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A szombat jelentése és jelentősége

Igehely: Mk 2:23–28; Kulcsige: Mk 2:27–28 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”

A Tízparancsolatból kilenc meg van ismételve az Újszövetségben. Egy nincs, mégpedig a negyedik parancsolat, a szombat megtartása. A szombat az Izráel és Jahve közötti szövetség egyik jele (2Móz 31:13). A zsidó hagyomány szerint a farizeusok idejében 39 szigorú tiltást jegyeztek fel arról, hogy mit nem volt szabad tenni szombaton. Ez nehéz terhet jelentett az embereknek. Jézus szándékosan többször is megszegte ezeket a tiltásokat. Rámutatott arra, hogy szabad jót tenni szombaton. Jézus felülírta ezt a törvényt, mert ő ura a szombatnak is. Ezért tartjuk magunkat ahhoz, amit Pál apostol így fogalmazott meg: „Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt” (Kol 2:16). „Az Úr Jézus Krisztus feltámadására emlékezve és az apostoli gyülekezet gyakorlatát követve a nyugalomnapot a hét első napján, vasárnap ünnepeljük. Ezen a napon időnk javát igetanulmányozásra, istentiszteleteken való részvételre és a testvéri szeretet ápolására szenteljük” (Baptista Hitvallás 17.).

Borzási Gyula

DÉLUTÁN | 

Él-Qannjá, a féltőn szerető Isten

Igehely: 5Móz 4:23–31; Kulcsige: 5Móz 4:24 „Mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltőn szerető Isten!”

Istennek ez a tulajdonsága sokszor félreérthető és félremagyarázható. A Bibliában a megfelelő héber és görög szó sokszínű, gazdag tartalmú viszonyfogalom. A féltőn szerető Isten nevének háttere a szeretetből jövő kiválasztás és a hűséges szövetségi kapcsolat, amit sokszor a házastársi kapcsolathoz is hasonlít a Biblia. Féltékenységében szánalomra, irgalomra indul népe iránt. De ha népe vétkezik, és azt gondolja, hogy akkor is jól megy sora, ha hűtlenül elhagyja Istenét, akkor ő a hűtlen asszonyok törvénye szerint bánik vele. Isten féltő szeretetével népét helyreállítja, ellenségeit elpusztítja. A féltőn szerető Isten teljes és mély elkötelezettséget, hűséget, osztatlan szívvel való szeretetet vár el népétől, mert Ő maga is így szereti népét. Nincs helye a lágymelegségnek, gondatlanságnak, kétszívűségnek, közömbösségnek, a kétfelé való sántikálásnak. Isten mindig a legmagasabb fokon szereti népét, és ugyanezt a teljes szívből, teljes lélekből, teljes erőből és teljes elméből jövő szeretetet várja el tőlünk.

Borzási Gyula

 Napi áhítat

Igehely: Zsid 12:4–11; Kulcsige: Zsid 12:11 „Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.”

Jézus úgy mutatta be a mennyei Atyával megélt kapcsolatát, hogy az mindannyiunk számára elérhető és valóságos lehet. Úgy mutatta be az Örökkévaló szeretetét, mint egy törődő édesapa kedvességét. A zsidó férfiak számára az ötödik parancsolat megtartása magától értetődő, születésüktől beléjük nevelt cselekvés volt, aminek természetes része volt a szeretetből és féltésből fakadó fenyítés. Ezt a fenyítéket a legtöbben örömmel fogadták, mert elhitték, hogy ettől függ, hogy hosszú életet élhetnek-e békességben.