Igehely: Lk 21:20-24; Kulcsige: Lk 21:24 „Kardélre hányják és fogságba viszik őket mindenféle nép közé, és pogányok tapossák Jeruzsálemet, amíg be nem telik a pogányok ideje.
„Nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett. Aki tehát ellene szegül a hatalomnak, az az Isten rendelésének áll ellen” (Róm 13:1-2). Minden hatalom tehát Istentől van, még a pogányok hatalma is: „Hadd tudják meg az élők, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött: annak adja, akinek akarja, és a legalacsonyabb sorsú embert is trónra emelheti” (Dán 4:14). De Isten nem azért ad bárkinek is hatalmat, hogy rombolásra, bosszúra használja, hanem építésre, mások hasznára (2Kor 13:10).
Mivel Jeruzsálem nem ismerte fel a meglátogatás idejét, és nem engedett Isten küldöttének, ezért kiszolgáltatta őket a pogányok hatalmának, a rombolás erőinek: „Nagy nyomorúság szakad a földre, és harag erre a népre. Kardélre hányják, és fogságba viszik őket mindenféle pogány nép közé; és pogányok tapossák Jeruzsálemet, amíg be nem telik a pogányok ideje” (Lk 21:23-24).
Kinek az uralma alatt áll életed? Annak, aki joggal állította: „nekem adatott minden hatalom mennyen és földön”? Tapasztalod, hogy akarata jó, kedves és tökéletes? Akkor mondd őszintén: teszem a te akaratodat!
Nagy István
A tanítványok erőtlensége
Igehely: Mt 26:36-41; Kulcsige: Mt 26:40 „Amikor visszament a tanítványokhoz, alva találta őket, és így szólt Péterhez: Nem tudtatok egy órát sem virrasztani velem?”
Hogy ki mennyire erős, az a kísértés óráiban derül ki. Az alap nélküli ház is jól mutat, de amikor vihar, extrém időjárás megpróbálja azt, a gyengesége kiderül, rommá lesz az egész. Az pedig nem vitás, hogy mindnyájunk életét támadás éri. A kérdés csupán az, hogy mikor. Viharban derül ki, hogy mennyire erős a hitünk.
Van ideje az erőgyűjtésnek! Ahogyan testünket rendszeresen tápláljuk, különféle praktikákkal karbantartjuk, úgy folyamatosan kell lelki erőnlétünkre is figyelnünk. Ha ez elmarad, a megbetegedés, az erőtlenség, és végül a bukás várható. A tanítványok kudarca is sorozatosan megfigyelhető. Figyelmetlenek, mert amikor Mesterük közelgő haláláról beszél, ők egymás között versengenek. Jézus kozmikus erőkkel harcol, vért izzadva tusakodik, ők pihenni térnek a természet lágy ölén. Mert erőtelenek!
Honnan ez a nagy különbség a Mester és tanítványai közötti erőnlétben? Miért edzetlenek a legkülönbek is a könyörgésben? Sok egy órát virrasztva imádkozni? Tedd magad a tizenkettő helyébe, vedd komolyan és gyakorold Urunk felszólítását: „Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen” (Mt 26:41)!
Nagy István
Új hozzászólás