2021. szeptember 11., szombat

DÉLELŐTT | 
Egy jobb szövetség különb közbenjárót igényel

Igehely: Zsid 8:6-9; Kulcsige: Zsid 8:6 „Most azonban a mi főpapunk annyival különb szolgálatot nyert, amennyivel annak a különb szövetségnek lett a közbenjárója, amely jobb ígéretek alapján köttetett.”

A főpap szolgálata részben abban állt, hogy tanítsa a népet, hogy megismertesse Istent a néppel, hogy az ne vesszen el. „Engedelmeskedjetek, és éltek!” – ez a régi szövetség kijelentése. Azután, ha valaki vétkezett, a főpapnak áldozatot kellett bemutatnia. „Áldozzatok, és megbocsátok!” – szólt tovább az egyezmény. Az ószövetség halált ígért az engedetlenségért cserébe, és életet az engedelmességért cserébe. Látjuk már, hogy a bűneiben halott, erőtlen, természetétől fogva engedetlen és javíthatatlanul elvetemült ember számára mennyire rossz ígéretek ezek?

Mivel ilyen ígéreteken alapszik, az első szövetség hibás. Hibás, mert az ember hibás és örökké hibázik. Minden szándéka mindig csak gonosz, és senki sem tesz jót. Mivel igaz bíró az Isten, az ilyen embert minden nap csak büntetheti és hibáztathatja. Soha nem lehet kedves előtte, soha nem fogja megdicsérni. Ez a szövetség csak arra jó, hogy menthetetlenül vádoljon.

Az új szövetség sokkal különb, mert különb a közbenjárója. Mivel Krisztus vérében köttetett, az új szövetség így szól: „Engedelmeskedj, és ők élni fognak, áldozz, és én megbocsátok nekik!”

Hálás vagy azért, hogy Isten már nem hibáztat, és nincsen immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak?

Tóth Miklós

DÉLUTÁN | 

Hívd segítségül az Úr nevét, és üdvözülsz!

Igehely: Róm 10:11–17; Kulcsige: Róm 10:13 „Mert «aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül».”

A Szentírás több helyen is együgyűnek nevezi azt az embert, aki az Úr tanításával és tanácsával nem törődik. Pedig az Úr szava határozott, törvénye tökéletes, bölccsé teszi az együgyűt, és felüdíti a lelket.

Világos tehát, hogy az együgyű segítségre szorul, határozottan meg kell mondani neki, hogy hol zörgessen, mire támaszkodjon, és kinél keressen segítséget. Ez az igehirdető küldetése, és kedves az a szolgálat, amelyet végez. Annyi mindenben szégyent vallott már eddig az együgyű, többször keresett segítséget, és a segítő megsebezte. Mennyire szívhez szólóan kell az ilyen embert hitre bátorítani!

Ha változást szeretne, most szívével kell cselekednie. Szíve hisz, és ez teszi igazzá, nem fáradozása. Segítségért kiálthat, és nem kell szégyenkeznie miatta. Akinek semmije sincs, az biztos, hogy nem marad szégyenben, ha attól kér, aki tudja, hol van a segítség. Az Úré a szabadítás, ezért tőle kell kérni. Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.

Ugye, hallottad ezt már korábban? Hiszed ezt a beszédet? Engedelmeskedsz az evangéliumnak?

Tóth Miklós

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.