Igehely: Zsid 13:17-25; Kulcsige: Zsid 13:18 „Imádkozzatok értünk! Mert meg vagyunk győződve arról, hogy lelkiismeretünk tiszta, hiszen mindenben helyesen akarunk eljárni.”
A Biblia elénk tárja először Jézus szenvedését, majd apostolai áldozatos fáradozását, hogy megérthessük, milyen az a szeretet, mely másokat önmaga és személyes érdekei elé helyezve munkálkodik. A Szentlélek vizsgálja tetteink mozgatórugóit, és lelkiismeretünkön keresztül jelzéseket ad nekünk. Tetteinket, indulatainkat összeméri Krisztussal, és amikor eltérést talál az ő mértékétől, akkor jelez: Vigyázz, Isten gyermeke, tetted nem találtatott teljes értékűnek Isten előtt. Példaként vegyünk egy hívő vállalkozót, akinek éber lelkiismerete van: anyagi előnyeiért alul fizeti alkalmazottjait, de nyugtalanítja a lelkiismerete, ezért béremelést ad nekik. Győzött az Úr. Másik eset: a gyülekezet anyagi téren felelőssé tesz valakit, aki az utolsó fillérig mindenben hűségesen jár el a rábízottakkal. Lelkiismerete tiszta, és nagy belső békességgel él, mert Krisztushoz igazítva teljesítette feladatát. Pál gyűjtést szervezett a nélkülöző jeruzsálemi gyülekezetnek, és mindenben úgy járt el, ahogy ez Krisztus apostolához illik. Az ilyen példák nagyon erőssé teszik a testvérközösséget, ahol a hívők összhangban vannak a Szentlélek által felügyelt lelkiismeretükben, és ugyanígy tisztelettel nézhetnek társaikra is. Ez az Úr méltó dicsőítése.
Lukács Tamás
Megszabadult kereső
Igehely: Zsolt 34:5–7; Kulcsige: Zsolt 34:7 „Kiáltott az elesett, az ÚR meghallgatta, és minden bajából kiszabadította.”
Szívünket örvendezteti és felbátorít ez a bizonyságtétel. Íme, egy hívő az ősi időkből, aki élete során súlyos rettegést kiváltó körülmények közé került, és ott kiszolgáltatva érezte magát. Aztán jött a felismerés: Istennél van a megoldás. És imádkozott. Feltárta az Úr előtt félelmeit, kimondta, amit embernek talán szégyellt volna elmondani: Uram, félek, Uram, rettegek. Ahogy megosztotta Istennel szorongásait, valami megváltozott. Felismerte, hogy nincs egyedül, és nincs kiszolgáltatva. Az ellenséges környezet stratégiai módszere, hogy áldozatával elhiteti: egyedül vagy, nincs segítőd. Az Úr jelenléte azonban megváltoztatta az erőviszonyokat. A szorongatott helyzet megszűnt, a félelem bilincsei lehullottak. És a megszabadult istent kereső énekelni kezdett. Elmondta, milyen is az ő segítője, aki meghallgatta, kimentette félelmei közül. Nincs nagyobb öröm az emberi életben, mint amikor ráérzünk Isten jelenlétére, Aki ismeri gondolatainkat, titkainkat, és igazából ő tudja, hogy mire van szükségünk. Az Úrral való kapcsolatunk fontos részletét emeli ki Pál apostol, amikor a krisztusi szabadságtól eltérő galáciai hívőket gondozza: „megismertétek az Istent, sőt … megismert titeket az Isten”. (Gal 4:9)
Lukács Tamás
