2021. július 19., hétfő

DÉLELŐTT | 
Az Úr nincs a szélviharban

Igehely: 1Kir 19:9-13; Kulcsige: 1Kir 19:11 „Az Úr ezt mondta: Gyere ki, és állj a hegyre az Úr színe elé! És amikor elvonult az Úr, nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az Úr előtt; de az Úr nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az Úr nem volt ott a földrengésben.”

Borzalmasan felpörgött világban élünk. Minden és mindenki rohan, körülöttünk nagy iramban zajlanak az események.

Illés egy zajos és látványos esemény bemutatása után fáradtan és csüggedten menekül, mert halálra lett ítélve. Isten eljött Illéshez, de nem a tűzben, nem a viharos szélben, hanem egy halk, szelíd hangban. Egy időre kivonta Isten Illést a munkából, hogy Vele időzzön.

Ahol mindig zaj van, ahol mindig dübörög a zene, ahol mindig zúg a vitatkozás, civakodás vihara, ott ne számíts arra, hogy meghallod Jézus hangját. Sajnos, néha már a gyülekezetben sem hallható ez a hang a modern és erős zenei stílus miatt. Jézus hangja a csendben hallható. Mert az szelíd. Egy drága énekünkben így énekeljük: „Kell, hogy a szívben csend legyen, hogy hangod érthető legyen, most minden zaj némuljon el, mert szívem csendben Rád figyel!’’ (HH 724/3).

Mielőtt ma kilépsz otthonodból, csendesíts le mindent magad körül, és figyeld, ahogy megszólít az Isten. Bátorítást, tanácsot, útmutatást fogsz kapni tőle a mai nappal kapcsolatosan. Isten pontosan tudja, hogy épp mire van szükséged. Engedd, hogy elmondja most neked.

Kocsis Barna

DÉLUTÁN | 

Áldás a türelem és vigasztalás Istenétől

Igehely: Róm 15:5–6; Kulcsige: Róm 15:5 „A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint.”

Istenünknek két jellemzőjéről beszél az apostol ebben az igeszakaszban: türelem és vigasztalás. És ezeket áldásként árasztja az övéire. Azt hiszem, valamennyien elmondhatjuk, hogy a mai nap folyamán is kaptunk belőle bőven.

De vajon mennyit adtunk tovább belőle? Mennyire voltál türelmes a munkahelyen, a családban? Ugyanaz az indulat volt benned, mint Krisztusban?

Pál apostol azt írja a 2Kor 7:4-ben, hogy telve vagyok vigasztalódással. Az emberek körülöttünk tele vannak gondokkal, félelemmel, kétségekkel, gyűlölettel, keserűséggel, fáradtsággal, és nagyon sokan tele vannak saját magukkal.

Te mivel töltötted meg elmédet, szívedet ezen a napon? Ki a te vigasztalód? Kihez fordulsz, amikor vigasztalásra van szükséged? Az 1Jn 2:1-ben a Szentírás Jézust nevezi Vigasztalónak! És hogyha Ő a te vigasztalód, akkor tudsz vigasztalni másokat is, vagyis Isten rajtad keresztül megvigasztal másokat is. Tudott-e használni ma téged Isten a türelem és vigasztalás területén?

Kocsis Barna

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.