2021. január 28., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A háttérben munkálkodó Isten

Igehely: Mk 4:26-29; Kulcsige: Mk 4:28 „Magától terem a föld, először zöld sarjat, azután kalászt, azután érett magot a kalászban.”

Jézus nagyon sok példázatot mondott az Isten országáról, de ez az egyetlen, amely Márk evangéliumán kívül egyikben sem található. A választott nép tudta, hogy eljön a Messiás és az Ő uralma. Várták a megígért Szabadítót és a szabadítását. Különféle csoportok pedig azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy miként lehetne ezt megsürgetni, vagy Istent tettre serkenteni. A harcosabbak, mint például a zelóták, azt gondolták, hogy ha legyőzik a gyávaságukat, kardot rántanak az ellenségre, akkor a Messiás eljön, és bekapcsolódik a harcukba. A vallási fanatikus farizeusok azt vallották, hogy a törvény be nem tartása gátolja Isten országának eljövetelét. Fennmaradt egy korabeli idézet tőlük, miszerint: „Ha legalább egyetlen egyszer minden zsidó kivétel nélkül betartaná a szombatnapi törvényt, azonnal elküldené Isten a Messiást.” Jézus e példázatban, a korábbi elméletekkel szemben, az ember tehetetlenségét hangsúlyozza. Nem a földműves növeszti a vetést, ő erre képtelen. Ahogy az élet magában rejti a növekedés titkát, úgy Isten országa is magától eljön.

Tedd azt ma is, amivel Isten megbízott, és türelmesen várd az Úr szabadítását (JSir 3:25-26).

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Növekedjünk a Krisztusban!

Igehely: Ef 4:11–16; Kulcsige: Ef 4:15 „Hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus.”

Krisztusban való növekedésről nem beszélhetünk addig, amíg valaki nincs Krisztusban. Mindannyian bűnben születtünk, vétekben fogant anyánk (Zsolt 51:7). Lélektől való születésre van szükség ahhoz, hogy Krisztus testébe kerüljünk, mert „ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az” (Jn 3:6). Aki Krisztussal együtt megfeszíttetett, és vele együtt feltámadt, csak annak az élete van elrejtve a Krisztussal együtt az Istenben (Kol 3:3).

A kiskorúság nem baj, ha valaki még gyermek, de ha a felnőtt nem hagyja el a gyermekekhez illő dolgokat, és nem él felelősségteljesen, akkor nagy a probléma. A kitűzött növekedés szintje a Krisztus teljességét elérő nagykorúság. Magyarul: pontosan olyannak kell lenni, mint Krisztus. Úgy gondolkozni, érezni, beszélni, cselekedni, mint Mesterünk. Ez csak egyesek kiváltsága, az elithívők privilégiuma? Nem! Az apostolok, a pásztorok és tanítók Istentől kapott szolgálata, hogy mindnyájan – kivétel nélkül – eljussunk erre a növekedési szintre.

A hívő ember lelki élete vagy növekszik, vagy hanyatlik. Ha nem növekszik, akkor hanyatlik! Te Krisztusban vagy? Mit teszel Krisztusban való növekedésed érdekében?

Nagy István

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?