2021. december 1., szerda

DÉLELŐTT | 
Dávid trónjának örököse a Megváltó

Igehely: Lk 1:30-33; Kulcsige: Lk 1:32 „Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját.”

Isten ígérete, amit Dávid királynak mondott: „házad és királyságod örökre megmarad, és trónod örökre szilárd lesz” (1Sám 7:16), az Úr Jézusban teljesedik be. Isten jelentette ezt ki Gábriel angyal által Jézus anyjának, Máriának. A Megváltó tehát Dávid trónjának örököse is: „Ő pedig uralkodik… örökké” (33.v.). A Magasságos Fia személyében olyan király foglalta el Dávid trónját, aki örökkévaló Istenként uralkodik. Ugyanakkor az Atya Isten a Fiát tette mindenek Urává és Királyává: „az Ő lábai alá vetett mindent” (Ef 1:22), így ültette Őt újra jobbjára a mennyekben.

Az örökkévaló Király uralkodása nem egy földterületre korlátozódik, és nem egy népre. Az uralkodása, fennhatósága kiterjed a világmindenségre, mindenre és mindenkire. Mégsem él hatalmával – egyelőre – csak azoknak életében, akik mint hőn áhított Királynak, önként vetik magukat uralma alá.

Mit tesz népével az Örökkévaló Király, Isten Fia, a Megváltó? Milyen hatással van az Úr Jézus uralkodása életünkre? Hogyan tehetem Őt egész életem fölött úrrá, királlyá?

János Levente

DÉLUTÁN | 

Várván vártam az Urat

Igehely: Zsolt 40:1–5; Kulcsige: Zsolt 40:2 „Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat.”

A ma esti áhítatban egy hálaadó zsoltár részletét olvastuk. Ez egy összefoglalás arról, hogy nem hiába várjuk az Urat! A Krisztusvárás nemcsak az Úr Jézus második eljövetelében merül ki, mert Ő „biztos segítség a nyomorúságban” is (Zsolt 46:2).

Mire tanít, biztat minket Dávid bizonyságtétele? Ha bajba jutottunk, kérhetjük és számíthatunk az Úr segítségére. Ő meghallgat, irgalmasan lehajol hozzánk, és kiment (2.v.). Biztonságba helyez, megmenekülünk (3.v.). A szánk megtelik hálaadással, és dicsérjük Őt. Sokan, a történteket látva, felbuzdulnak az Úr iránti bizalomra és tiszteletre (4.v.). Boldog, és nem csalódik az, aki megtanulta az Úrra bízni életét (5.v.).

Dávid megtanult várni az Úrra, a Szabadítóra, amikor éveken keresztül menekülnie kellett Saul király elől. Sokszor úgy tűnt, az Istentől kapott ígéretei nem fognak beteljesedni. Többször is élet-halál között hányódott hithajójában, de nem veszett oda a miértek tengerébe és a keserű önsajnálat mélységébe. Zsoltárai még évezredek múltán is milliókat megérintenek, bátorítanak, hogy bizalommal folyamodjanak az Úrhoz. Hívd és várd az Urat te is!

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?