2020. november 20., péntek

DÉLELŐTT | 
A Siralom völgye: áldások

Igehely: Zsolt 84:1-13; Kulcsige: Zsolt 84:7 „Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt, az őszi eső is elárasztja áldásával.”

Sok-sok évvel ezelőtt Isten azzal bátorított, hogy a Siralom völgyén át fogok menni, és majd áldás fog következni a megpróbáltatások után. Ez bizonyára nemcsak az én életemben, hanem sokunknak az életében valósággá lett. Jó tudni azt, hogy a Siralom völgye nem az utolsó állomás a hívő ember számára! A Siralom völgyén túl ott ragyog a Sion hegye, amely felé igyekszünk ma is.

Azok a zarándokok, akik Dávid idejében a templomba igyekeztek, sokszor nagy távolságokat tettek meg, és viszontagságos körülmények között vezetett az útjuk. Néha olyan veszélyek leselkedtek rájuk, amelyek megkeserítették utazásaikat. A Siralom völgye is ilyen hely lehetett. Lehet, hogy rablók támadták meg őket ezen a helyen, de az is lehet, hogy kevés volt az ivóvíz, és ezért volt nehéz a zarándokút. De mit is kell tenni akkor, ha az ember a Siralom völgyébe kerül? Van Valaki, aki soha nem hagy magunkra. Bízzunk Benne, és tapasztaljuk meg, hogy nap és pajzs az Úr (12.v.) a nehézségekben is! Te mikor voltál utoljára olyan mélységben, amit Siralom völgyének neveznél? Hogyan változott át a Siralom völgye Források völgyévé?

Veress Ernő

DÉLUTÁN | 

Márá, a megkeseredett özvegy

Igehely: Ruth 1:6-22 Kulcsige: Ruth 1:20 „Ő azt mondta nekik: Ne hívjatok engem Naominak, hívjatok inkább Márának, mert nagyon megkeserített engem a Mindenható.”

Az egyedüllét minden ember számára nagyon nehezen elviselhető állapot, hiszen Isten az embert úgy teremtette, hogy társas lény legyen, aki megtalálja a helyét a családban, az Isten gyülekezetében és kinn a társadalomban is. Naomi nyomorúsága férje és két fia elvesztéséből fakadt. Azok távoztak mellőle, akiket legjobban szeretett. Képzeljük el, hogy az idegen földön munkát és kenyeret kereső család hirtelen lelki válságba kerül! A megélhetés most már számukra nem kérdés. A betevő falat hiánya valóban nagy nyomorúság, de ha a szeretteink már nincsenek többé mellettünk, az a legnagyobb fájdalom. Naomi felméri helyzetének súlyosságát, és úgy dönt, hogy visszamegy oda, ahonnan elindultak. Helyesen döntött. Isten egyik menyének a szívét is arra indította, hogy vele menjen. Így már nem volt egészen egyedül. De idős kora miatt már nem gondolt újabb házasságra, ezért magát megkeseredett özvegynek tartotta. Milyen jó, hogy Istennek régen is, ma is gondja van az övéire, hiszen Ő az árváknak, özvegyeknek az Istene. Ő kész arra, hogy a legnehezebb és legkeservesebb helyzetben is megvigasztalja az övéit! Imádkozzunk ezért!

Veress Ernő

 Napi áhítat

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.