2020. február 1., szombat

DÉLELŐTT | 
Szavára engedelmeskedik minden

Igehely: Mt 8:23-27; Kulcsige: Mt 8:26 „De ő így szólt hozzájuk: «Mit féltek, ti kicsinyhitűek?» Majd felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és nagy csend lett.”

Kicsinyhitű. Megtérésem után sokáig a legnagyobb félelmem az volt, hogy Jézus egyszer ezt fogja mondani rólam is. De mit jelent az, hogy kicsiny a hitem? Azt, hogy nem bízok Jézusban egészen. Életem minden percében, minden megélt helyzetben ott kellene lennie az első helyen a gondolatnak, hogy az Úr Jézus akarata valósul most is meg. Hogy ha nem is tetszik, ha nem is kellemes a kialakult helyzet, Ő ki fogja belőle hozni a legjobbat. A legnagyobb áldást tapasztalom meg én és a környezetem, ha mindig bízok Istenben, és nem a saját eszemmel akarom megoldani a problémákat.

Minden helyzetben az Úrra hagyatkozni nagyon nehéz. Különösen akkor, amikor csüggedünk, félünk, vagyis az érzelmeink eluralkodnak rajtunk. Az ilyen időszakok miatt létszükség, hogy kialakuljon az a mindennapi közösség Jézussal, amiben természetessé válik, hogy hozzá fordulok segítségért. Természetessé kell válnia annak, hogy minden helyzetben, még a legapróbbnak tűnő kérdésünkkel is hozzá forduljunk, és tudatosodjon bennünk, hogy Ő ott van, és figyel ránk.

A megdicsőült Jézus Krisztus sohasem alszik, elképzelni sem tudjuk, milyen nagy a hatalma. Az életünkkel pedig csupa jó terve van.

Győri Gábor

DÉLUTÁN | 

Az új földön igazság lesz

Igehely: 2Pt 3:13-14 „De az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk, amelyben igazság lakik. Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok, igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben.”

Alapigénk utolsó, talán jelentéktelennek tűnő szava az, ami meghatározza egész hívő életünk törekvéseinek és cselekedeteinek jelentőségét. Van-e békességünk? Volt-e békességünk akkor és azután, amikor azt a bizonyos véleményt megfogalmaztuk? Volt-e békességünk akkor és azután, amikor azt a bizonyos döntést meghoztuk? Volt-e békességünk akkor és azután, amikor azt a bizonyos cselekedetet megcselekedtük?

Érdemes minden egyes pontját az életünknek ezzel a kérdéssel megvizsgálni. Sokan mondják, hogy a mai világban a legnagyobb hiány a szeretet. Pedig szerintem a békesség. Sok hívő embert ismerek, akik ismerik a szeretetet, és tudnak is szeretni, még sincs békességük.

Amikor imádságban önvizsgálatot tartunk, és őszintén végiggondoljuk, hogy bennünket Isten igazsága, vagy pedig önigaz célok vezérelnek-e, ellenőrizzük önmagunkat a kérdéssel: van-e békességem? Van-e békességem érzelmeimben, gondolataimban, cselekedeteimben? A békesség tehát tökéletes mércéje Isten igazságosságának.

A mi Urunk tökéletes és igazságos új teremtésébe nem mehet be az, aki híjával van a békességnek. Mert az igazság békesség nélkül csupán önigazolás.

Győri Gábor

 Napi áhítat

Igehely: Péld 20:1–8 Kulcsige: Péld 20:6 „Sok ember hirdeti, hogy hűséges, de ki találhat megbízható embert?”

„Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad” (Péld 27:2). A hatodik versben azt olvassuk, hogy ezt sokan nem tudják kivárni. Ez nem elméleti téma, hanem életvitel kell legyen. Salamon úgy látja, hogy a megbízható embert keresni kell, ami arra enged következtetni, hogy kevesen vannak. Azt üzeni az Úr Jeremiás által: „Az a nép ez, amely nem hallgat az Úrnak, az ő Istenének szavára, sem fenyítését fel nem veszi; elveszett a hűség” (Jer 7:28 Károli). Izráel fiai a szolgák és a próféták üzenetére sem tértek vissza. Sőt, gonoszabbul cselekedtek, mint atyáik.