2019. szeptember 23., hétfő

DÉLELŐTT | 
Józanul a kegyelmi ajándékokról

Igehely: Róm 12:3-8; Kulcsige: 12:3b „Ne gondoljátok magatokat többnek, mint amennyinek gondolnotok kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint.”

Az újszövetség több helyen is felszólít, hogy legyünk józanok. A józanság alatt az Ige éberséget ért, (1Thessz 5:6) kiegyensúlyozottságot, (1Tim 3:2) helyes ítélőképességet, (2Tim 4:5) vagy olyan lelkületet, amelyből buzgó imaélet fakad. (1Pt 4:7) Józanok kell legyünk önmagunk megítélésekor is. Ne gondoljuk magunkat többnek, mint akik vagyunk, (Róm 12:3) de kevesebbnek sem. Isten alkotásai vagyunk, egyedinek és értékesnek teremtett bennünket és Jézus Krisztus által megváltottak is, így Isten gyermekei vagyunk. Ez nagy kincsünk, mely méltóságot ad. „Akik pedig befogadták (Jézus Krisztust), azoknak megadta azt a kiváltságot, hogy Isten gyermekeivé legyenek.” (Jn 1:12) Mindenki, aki újjászületés által Isten gyermekévé lett lelki ajándékot is kapott. A kegyelem elnyerésének következménye a kegyelmi ajándék: „a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is.” (6.v.) Az ajándék osztó, maga Jézus Krisztus, aki az egyház feje. Azért ad ajándékot, hogy azzal a gyülekezetet építsük. A Szentlélek vezetése alatt élő emberek Isten dicsőségére és a gyülekezetek javára használják ajándékaikat, „megfeledkezve” magukról.

Budai Lajos

DÉLUTÁN | 

Meggondolatlanság és anyagi kár

Igehely: Péld 6:1-5

A Példabeszédek könyvében figyelmeztetést találunk a kezesség vállalással kapcsolatosan. A kezességvállalást könnyelmű tettnek tartja a mai igénk, de az egész bibliai bölcsesség is. Mi a lényege a kezességvállalásnak? Valaki vagyonával vagy személyével kezességet vállal azért az embertársáért, aki adósságot vett fel. A csúfos következménye ennek az lehet, hogy az adós, ha fizetni nem tud vagy nem akar a kijelölt időben, akkor a kezesnek kell megadnia a tartozást. Az is megtörtént, hogy valaki, mivel kezes lett, elveszítette vagyonát, vagy ha fizetni nem tudott, akkor magát rabszolgasorsba döntötte. Mint az állat, mikor csapdába jut, ahhoz hasonlítja az Ige ezt a helyzetet, és arra tanít, hogy igyekezzen az ember ebből megszabadulni. (5. v.) A kezes alázza meg magát, vonja vissza szavát és mentse meg magát abból a csapdából, minél hamarabb.

A szegény emberen, vagy aki szükségben van segíteni kell. Ha van miből, nem szabad elzárkóznunk a bajbajutottakon, erre a Biblia tanít: „Kölcsön ád az Úrnak, aki kegyelmes a szegényhez, és az ő jótéteményét megfizeti.” (19:17)

Budai Lajos

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és kedves dolog, mikor egy fiatal azzal tűnik ki, hogy Istenhez ragaszkodik. Nem a ki vagy feltűnés végett, hanem meggyőződésből, elkötelezettségből. A meggyőződés nem divatos, nyitottság ürügyén felületességre nevel a világ, legyenek a fiatalok olyanok, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától (Ef 4:14). Nem is beszélve az elkötelezettségről, nemhogy Istenhez, de semmihez sem. Azzal ámítva, hogy a gyökértelenség a szabadság, ördögszekérként süvítenek az életen végig.