2019. szeptember 11., szerda

DÉLELŐTT | 
Isten igazsága és az ember igazsága

Igehely: Róm 9:30-10:3; Kulcsige: 10:3 „Mert azzal, hogy Isten igazságát nem értették meg, hanem a maguk igazságát igyekeztek érvényesíteni, nem engedelmeskedtek Isten igazságának.”

Isten igazsága ma is szúrja sokak szemét. Lehet valaki vallásos, kegyes vagy keresztyén ember, amíg azonban saját igazsága nagyobb, jobb, mint az igében lefektetett, addig megbotlik és beleütközik Krisztusba. Isten igazsága annyira bölcs és egyszerű, hogy a kisgyermek is követheti, még a vak, a sánta sem téved el rajta, mert kulcsa a hit. Ha viszont valaki nem hittel fogadja Isten dolgait, annak az csak bolondságnak tűnik. Nem jut el megtérésre sem, hisz annak útja a kereszt és az önmegtagadás.

Az ember igazsága soha nem munkálta Isten igazságát. Krisztus példát hagyott, és azt tanította itt e földön járva, hogy vannak olyan helyzetek, sérelmek, konfliktusok, melyekben nem heveskedni kell, és jól megmondogatni a másik embernek, hanem csendben várni, imádkozni, áldást kérni, és hagyni a dolgot az igazságosan ítélőre. Törekedjünk megismerni Isten igazságát ma is! Vizsgáljuk meg az eseményeket Isten igazságának fényében! Engedjünk Istennek és egymásnak, akkor buzgóságunk sem lesz hiábavaló Isten iránt!

Kelemen S. Sándor

DÉLUTÁN | 

Hozz ki engem a börtönből!

Igehely: Zsolt 142:1-8

Sok nyomorúsága van az embernek földi életében. Dávid sem volt kivétel, s hasznos a számunkra, hogy ezek közül több le is íratott a mi tanulságunkra. Dávid emberek által nem zavartatva pásztorkodott, de aztán lelkének keserűsége lett az, hogy Saul meggyűlölte és üldözni kezdte. A későbbi király azonban már fiatalon, a juhok mellett megtanulta a legfontosabbat: hogy minden baját Istennek mondja el. Most is bizalommal tárja ki előtte a szívét, mert Ő ismeri a helyzetét. Tudja, hogy mi történt, meg azt is, hogy Dávid vétkes-e. Azt is látja, hogy senki nincs mellette, nincs semmi segítsége, még csak nem is tudakozódik felőle senki. Dávid egyedüli vigasza, aki megmaradt neki: az Úr. Ő az oltalma, Ő az öröksége.

Bármilyen napokat engedjen meg Isten az életünkben, tartson az bár rövid vagy hosszabb ideig, legyünk hűségesek Istenhez, és bízzunk Benne! Isten a szükségből, a nyomorúságból a Benne hívő számára elkészíti a szabadulás útját is. Dávid is tudta ezt, s ez a remény csendül ki utolsó soraiból. Kiáltsunk Istenhez, és várjuk a szabadulást, amelyet Ő szerez!

Kelemen S. Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és kedves dolog, mikor egy fiatal azzal tűnik ki, hogy Istenhez ragaszkodik. Nem a ki vagy feltűnés végett, hanem meggyőződésből, elkötelezettségből. A meggyőződés nem divatos, nyitottság ürügyén felületességre nevel a világ, legyenek a fiatalok olyanok, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától (Ef 4:14). Nem is beszélve az elkötelezettségről, nemhogy Istenhez, de semmihez sem. Azzal ámítva, hogy a gyökértelenség a szabadság, ördögszekérként süvítenek az életen végig.