2019. február 28., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Mit jelent elárulni őt?

Igehely: Jn 13:21-30; Kulcsige: 13:21 „Miután ezeket elmondta Jézus, megrendült lelkében, és bizonyságot tett e szavakkal: Bizony, bizony, mondom nektek, közületek egy elárul engem.”

Júdás árulása abban állt, hogy felcserélte Krisztus személyét valami kézzelfogható értékre. Azt gondolnánk, hogy ma ezt mi nem tudnánk megtenni, mintha az árulásnak ez a formája már nem fenyegetne bennünket. Pedig minden olyan alkalommal, amikor az Úr értékes dolgait (f)elcseréljük valami földivel, ezt tesszük meg. Amikor kihagyjuk az imádkozás lehetőségét, istentiszteleti alkalmakat – akár pénzért, de bármilyen földi értékért –, éppen ebbe a hibába esünk bele. Igen, az árulás kis dologban kezdődik. Júdás is először csak a tanítványok perselyéből lopott. Ott volt a tanítványok között, de már akkor áruló volt. Krisztus személye egyre értéktelenebbé vált számára, míg végül egy földnek az áráért elcserélte. A mai napon, ha Sátán kínál valami becseset, kívánatosat Jézus személye, szolgálata helyett, gondolj arra, hogy mennyire értékes vagy te neki, és ne áruld el valami mulandóért.

Miből látszik, hogy Krisztus a legfontosabb az életedben? Mit ajánl ma fel neked Sátán Krisztus helyett?

Szabó Szilárd

DÉLUTÁN | 

Birodalom, melyet Isten megítélt

Igehely: ApCsel 7:1-7

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mennyire volt igazságos Isten büntetése azokkal a népekkel, birodalmakkal szemben, amelyekre ítélete lesújtott. Először is, nagyon helytelen lenne a mi értékrendünk szerint számon kérni Őt, hisz tudjuk, hogy az Ő gondolatai nem a mi gondolataink. Istennek van egy olyan értékrendje, amely alapján kimondja az ítéletet, és ezt nem az ember határozza meg. Másodszor, Isten soha sem egyetlen bűn miatt mondja ki az ítéletet egy nép felett, hanem sokszor évszázadokat vár. Az egyiptomiak négyszáz évig sanyargatták Izráel népét. Nemcsak időben, hanem a bűnök és a bűnösök mennyiségében is türelmes az Isten. Sodoma megmenekült volna, ha csak tíz igazat talál a városban, de nem talált. Ez jelképezi az erkölcstelenségnek a mértékét is ezeknél a népeknél. Az Úrnak fáj az ítélet. Jónásnak elmondta az Úr, hogy neki mennyire fájna annyi embernek és állatnak az elpusztítása, amennyi Ninivében élt. Ezért, mivel megtértek, megkegyelmezett nekik. Isten mindig ad lehetőséget a változásra. Mózes által figyelmeztette az Úr a fáraót és az egyiptomiakat is, de az ő szívük kemény maradt.

Szabó Szilárd

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 8 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.