2018. március 2., péntek

DÉLELŐTT | 
Isten bölcsessége a kinyilatkoztatásban

Igehely: Lk 10:21-24; Kulcsige: Lk 10:21 „Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.”

Érdekesen hangzik Jézus hálaadása az Atya felé. Hálát adott, hogy egyesektől elrejtett valamit. Kiktől? A bölcsek és értelmesek elől. Kiknek jelentetett ki? A kisdedeknek. Nagy kérdés az, hogyan lehet, hogy Isten valakiktől elrejt valamit, ugyanakkor másoknak megjelent valamit. A bölcsek alatt a farizeusokat és az írástudókat kell értsük. Ők azt gondolták, hogy sok mindent tudnak, pedig az Isten dolgai felől sok hiányosságuk volt. Először Nikodémus sem értette az újjászületés titkát, pedig Izráel tanítója volt (Jn 3:1-11). A kegyelem az, hogy Isten felfedte az ő titkát a kisdedeknek. Ezek olyan emberek, akik elismerték tudatlanságukat, Krisztusra utaltságukat. Ezek az emberek taníthatók és ezek részesültek a bölcsesség kinyilatkoztatásában. “Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket...” (1Kor 1:27)

„Mélyen meghajtom térdem előtted, szent Atyám, őszinte szívvel mondok hálát! Áldásod, jó kegyelmed gazdagon árad rám, békét és szent örömet ád!” (HH 186) Te miért adhatsz hálát az Atyának ezen a reggelen? Miként értékeled az Ő szeretetteljes kiválasztását?

Tóth Róbert

DÉLUTÁN | 

Jézusi válasz a bálványimádás kísértésére

Igehely: Mt 4:8-11

Az ördög még Jézust is megkísértette, hiszen ha Ő bűnbe esett volna, nem lenne Megváltó, sem üdvösség. A Sátán kísértése rámutat arra, hogy Istent megilleti, az ördög viszont kiköveteli a hódolatot. Az Úr Jézus az írott Igével áll ellent a kísértőnek: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” (10. v.). A bálványok csak megtestesítői voltak a Sátán eszközeinek, hogy az emberek ne az élő Istent imádják.

Az Úr Jézus válasza ma is ugyanolyan igaz. A Sátán eszközei változnak, célja ugyanaz. Az emberiség sokféleképpen behódol a Sátán és kínálata előtt, de Isten Fia nem behódolókat keres, hanem olyanokat, akik önként imádják az Atyát, a Szentlélek által, lélekben és igazságban.

Kit akarsz imádni? Döntsd el, és imádd azt, aki méltó! A Sátán hazug ígéretekkel csábítva megpróbál rávenni, hogy behódolj és őt imádd, azután kiszolgáltatottá válsz gonoszságának. Isten szeretettel meghív jelenlétébe, és megismerheted kimondhatatlan nagy szeretetét. Az Úr vonzáskörébe kerülve soha többé nem akarsz elszakadni tőle.

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 16:4–13 Kulcsige: 1Sám 16:11 „Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Itt van az összes fiad? Hátra van még a legkisebb – felelte ő –, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel ezt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik.”

Dávidnak ez az útja – pásztorságtól a királyságig – arra emlékeztet bennünket, hogy Isten gyakran a legkevésbé valószínű jelölteket választja a legnagyobb céljaira. Amikor Sámuel eljött, hogy Isai fiai közül felkenje Izráel következő királyát, a legfiatalabb fiúra a legkevésbé sem gondolt. Isai és minden ember, aki akkor ott jelen volt, azt nézte, ami a szem előtt van; vagyis a kor elvárásainak, normáinak megfelelően ítélték meg a jelölteket. Isten azonban látja azt, amit mások nem, vagy nem is akarnak, mert más a kor aktuális elvárása – a neki szentelt szívet.