RMBGySz*

2018. július 18., szerda

DÉLELŐTT | 

Dávid böjtölése felesleges lett volna?

Igehely: 2Sám 12:15-25; Kulcsige: 2Sám 12:22 „Ő így felelt: Amíg a gyermek élt, böjtöltem és sírtam, mert ezt gondoltam: Ki tudja, talán megkönyörül rajtam az Úr, és életben marad a gyermek.”

Dávid megbánta vétkét, amit Betsabéval és Úriással tett, de bűneinek következményeit viselnie kellett. A Betsabétól született gyermeke megbetegedett. Mégis reménykedett, hogy Isten könyörülhet a gyermeken. Azért böjtölt és imádkozott, hogy hátha Isten megkönyörül rajta. A gyermek meghalt, és Dávid elfogadta Isten igazságos ítéletét.

Ebből a történetből is láthatjuk, hogy addig kell böjtölni és imádkozni, ameddig lehet valamin változtatni. Soha nem szabad feladni a reményt, mert Isten egy szerető és könyörülő Isten. Nem jelenti azt, hogyha böjtölünk, minden úgy történik, ahogyan mi szeretnénk. Isten akaratát nem befolyásolhatjuk a böjt által, de mi alárendelhetjük magunkat Isten akaratának. El kell fogadnunk, hogy Isten tervei és gondolatai magasabbak a mi gondolatainknál. Dávid szolgái sem értették, hogy van az, hogy a király a gyermek halála után már nem böjtöl, és nem gyászol. Mi értelme lett volna még keseregni egy olyan dolgon, amin már úgyse lehet változtatni? Ne azon bánkódjunk, ami már elmúlt, hanem könyörögjünk azért, amit meg lehet változtatni. Mi az, amit ma még megtehetsz önmagadért vagy másokért?

Nagy Ferenc

DÉLUTÁN | 

Istenét nem szégyelli

Igehely: 2Kir 5:1-4

A marketingesek jól tudják, hogy a legjobb reklám mindig az elégedett vásárló. Ha egy terméket szeretünk, szívesen ajánljuk másoknak is. Pontosan ezt tette az a kislány is, aki bizonyságot tett Naámánnak Elizeusról. A kislány valószínűleg személyesen ismerte a próféta hatalmát és Isten erejét. Kétség nélkül hitte, hogy Elizeus képes lesz Naámánon segíteni. A kislány nem gondolt a félelemre, hanem a megmentő szeretet munkálkodott benne. Felmerül a kérdés, vajon mi miért nem merjük az embereknek ilyen örömmel hirdetni Jézust? Miért félünk meghívni őket abba a közösségbe, ahol Isten a mi életünket megmentette? Lehet, hogy valahol a meggyőződésünkkel van a gond? Ha Jézus Krisztus lett a személyes megváltónk, az ő szeretete kiűzi a szívünkből a félelmet és a hitetlenséget. Ezért most először is nem arra bátorítalak, hogy ne szégyelld Jézust megvallani, hanem arra hívlak, hogy tapasztald meg az ő megmentő szeretetét! Ha bűneidet megbocsátotta és lelkedet megmentette a kárhozattól, hiszem, hogy ezt el fogod mondani másoknak is!

Nagy Ferenc

2018.07.18.