2017. október 21., szombat

DÉLELŐTT | 
„Növekedjetek a kegyelemben!”

Igehely: 2Pt 3:14-18; Kulcsige: 2Pt 3:18 „Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Övé a dicsőség most és az örökkévalóságban!”

Az elmúlt héten több szempontból próbáltuk vizsgálni a kegyelmet. Az első három nap azt néztük meg, hogy Isten részéről mit jelent a kegyelem, most az utólsó napokban pedig azt vizsgáltuk, hogyan vált elérhetővé számunkra a kegyelem.

Péter érdekesen közelíti meg a kegyelem fogalmát, és azt mondja, hogy „növekedjetek a kegyelemben”. Vajon miért kell növekedni a kegyelemben? Az előző versben Péter bizonyos gonoszok sodrásáról beszél, amitől óvakodnunk kell. Ezt a sodrást úgy tudjuk elkerülni, ha első sorban növekedünk a kegyelemben, minden alkalmat kihasználva jövünk Istenhez kegyelemért esedezve, amit Ő ingyen ad az Ő mérhetetlen gazdagságából.

Egy másik aspektusa a sodrással való harcnak a Jézus Krisztus ismeretében való gyarapodás. Ez azt jelenti, hogy az az indulat legyen bennünk, ami Krisztusban volt. Azért írja ezt Pál, mert tudta, hogy ha csak a cselekedetekkel próbálok hasonlítani Krisztushoz, az csak a látszat.

Arra hív ma az Úr, hogy Krisztus ismeretében növekedjünk, ezáltal a kegyelemben is. Tegyük ezt teljes odaszánással és alázattal!

Ferkő Attila

DÉLUTÁN | 

Hasznossá tesz

Igehely: Filem 1:8-25

Onézimosz, a szökött rabszolga, valahogy Pál mellé került, akiről hallhatott korábban, s aki akkor éppen börtönben volt. Pál mellett hívővé lett, aki visszaküldi őt gazdájához, Filemonhoz, de ennek az ajánlólevélnek a védelme alatt. Rendezte a múltját Istennel, de most haza kell menni Kolosséba, és rendeznie kell a dolgokat Filemonnal is. Mondhatta volna Pál, hogy maradjon Rómában, mert jól jön neki Onézimosz segítsége, de nem tartja magánál, hanem visszaküldi tulajdonosához „az én szívemet küldöm” (10-13.v.). Haszontalanból hasznossá tesz. (11.v.), Onézimosz nevének jelentése hasznos.

A világ teljesítmények szerint mér. Annak a függvényében értékelnek, mennyi pénzed van, milyen a társadalmi pozíciód, milyen érdemeid vannak. Isten előtt a hangsúly a léten van, ő másként értékel. Ahogy Pál ígéri, hogy kifizeti Onézimosz minden tartozását, hasonlóan Jézus is eltörölte adóslevelünket. Ma is hasznossá tesz az Úr olyan embereket országa és a gyülekezet számára, akik megtértek, rendezett életűek, és az evangéliumot terjesztik. Hasznosak a társadalomban, mert megbízhatók, szavahihetők, lelkiismeretes, jellemes emberek. Uram, tedd az én életemet is hasznossá! Ámen.

Székely Béla Dániel

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 16:4–13 Kulcsige: 1Sám 16:11 „Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Itt van az összes fiad? Hátra van még a legkisebb – felelte ő –, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel ezt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik.”

Dávidnak ez az útja – pásztorságtól a királyságig – arra emlékeztet bennünket, hogy Isten gyakran a legkevésbé valószínű jelölteket választja a legnagyobb céljaira. Amikor Sámuel eljött, hogy Isai fiai közül felkenje Izráel következő királyát, a legfiatalabb fiúra a legkevésbé sem gondolt. Isai és minden ember, aki akkor ott jelen volt, azt nézte, ami a szem előtt van; vagyis a kor elvárásainak, normáinak megfelelően ítélték meg a jelölteket. Isten azonban látja azt, amit mások nem, vagy nem is akarnak, mert más a kor aktuális elvárása – a neki szentelt szívet.