2017. november 11., szombat

DÉLELŐTT | 
Be vagy írva?

Igehely: Jel 20:11-15; Kulcsige: Jel 20:15 „Ha valaki nem volt beírva az élet könyvébe, az a tűz tavába vettetett.”

Képzelj el egy olyan élethelyzetet, amikor valaki súlyos betegségben fekszik a kórházban, és májátültetésre vár. A szalonban legalább még négyen vannak ilyen helyzetben. Donorra várnak. De mikor érkezik? Minden perc késés az életükbe kerülhet ezeknek a betegeknek. Az egyik nap bejön az orvos, és azt mondja, hogy csak négy donorszervet kaptak (ami egyébként nem nagyon lehetséges a mindennapi életben). Elővesz egy listát és elkezdi felolvasni azoknak a neveit, akik készülődhetnek az életmentő műtétre. Ahogy olvassa a neveket, végül csak egy marad, akinek a neve nem hangzik el. Az ötödik, aki nem kaphat szervet. Hogyan éreznéd magad hasonló helyzetben annak a személynek helyében?

Amikor Isten fog megítélni minket, akkor is egy könyv nyittatik meg, egy lista, az életnek könyve. Csak az kerülhet Isten jelenlététől az örök üdvösségre, akinek neve be van írva ebbe a könyvbe. Aki a földi életében Krisztussal élt! A te neved be van írva az élet könyvébe?

Ki fog majd Isten ítélő színe elé kerülni? Mi lesz azokkal, akik nem találtatnak beírva az életnek könyvébe?

János Csaba

DÉLUTÁN | 

El nem múló reménység

Igehely: Zsolt 71:14-24

Életkorunktól függően mindig vannak aktuális vágyaink. Ahogyan múlnak az évek, ezek a vágyak, célok is változnak. A zsoltár egy soha el nem múló reménységről beszél. A zsoltár írója tejes szívéből reméli, hogy kapcsolata az Úrral mindig megmarad. Kitűnik ezekből az igékből, hogy egy gazdag hívő élettapasztalat eredményeként született meg ez a szép zsoltár, amely az idősödő hívő emberek élő, reményteljes gondolatait foglalja össze. Megragadó az, ahogyan a szerző szíve tele van az Úrral való sokéves kapcsolat tapasztalataival. Ezekre az átélésekre jó visszagondolni, és a magányban is erőt meríteni ezekből.

Imádkozzunk most azért (bármilyen életkorban vagyunk is jelenleg), hogy éljük életünket olyan bölcsen és tartalmasan, hogy jó legyen majd visszaemlékezni életünknek minden egyes szakaszára!

Nagy Kasza Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: 2Pt 3:8–16 Kulcsige: 2Pt 3:15 „A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint.”

Hála legyen az Úrnak azért, mert Ő türelmes Isten! Soha nem kapkod, mindig megfontolt és bölcs minden lépésében. Nemcsak az Úr Jézus visszajövetele, hanem Isten türelme is üdvösség számunkra, ezt megerősíti Péter (9.v.) és Pál apostol is (15.v.). Egyfelől „siettetnünk” is kell Őt (12.v.), mégis Isten hullámhosszára hangolódva türelemmel várjuk az új eget és új földet. Amíg Ő türelmesen vár értünk, addig van idő a megtérésre, az imádkozásra: „Jöjj, Uram Jézus!” (Jel 22:20), és a megszentelődésre, hogy Ő tisztának és feddhetetlennek találjon minket békességben.