2017. augusztus 25., péntek

DÉLELŐTT | 
Jézus visszajövetelének helyszíne

Igehely: ApCsel 1:9-11; Kulcsige: ApCsel 1:9 „Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.”

Sok hívőt foglalkoztatott, és foglalkoztat ma is az a kérdés, hogy mikor és miként jön majd vissza az Úr Jézus erre a földre, de az sem mindegy, hogy hova érkezik. A „mikor” – kérdésre az a válasz, hogy sem a napját, sem az óráját nem lehet tudni, de az, hogy miként jön vissza, az kijelentetett. Az előbb olvasott igék szerint úgy érkezik vissza az Úr Jézus, ahogy elment. A magasból fog jönni, a felhőkön fog megjelenni, és azt is tudjuk, hogy majd meglátja őt minden szem. Amikor ez megtörténik, akkor először feltámadnak, akik az Úrban haltak meg, és velük együtt elragadja az akkor élő hívőket erről a földről. Ez az elragadtatás. A találkozás a Jézus Krisztussal a levegőégben lesz, és akkortól mindenkor vele leszünk. Egészen addig pedig azt tapasztaljuk, hogy ő mindennap velünk van, a világ végezetéig, úgy, ahogy megígérte. Hogy mi minden fog még történni időközben és az elragadtatás után, azt még nem látjuk világosan, de amikor vele találkozunk a levegőégben, akkor mindent megértünk majd. Ha ma jönne vissza az Úr Jézus, magához ragadna, vagy itt ragadnál a földön? Hogy majd helyed legyen nála, most kell helyet adnod neki az életedben, a főhelyet! Ámen!

Veress Efraim

DÉLUTÁN | 

Lelki áldozatokkal áldozzatok!

Igehely: 1Pt 2:1-10; Kulcsige 1Pt 2:5 „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.¨

Isten ószövetségi népének meghagyta, hogy az ünnepek alkalmával senki ne jelenjen meg előtte üres kézzel (5Móz 16:16). Az újszövetségi nép sem imádhatja Istent akárhogy (Jn 4:24). Közös istentiszteleteinken és Istent tisztelő egyéni életünkben lelki áldozatokkal kell áldoznunk. Ennek érdekében először Őhozzá kell jönnünk, Vele kapcsolatban lennünk. Ez után szükséges, hogy egyéni valamint közösségi életünk szent házzá épüljön (1Kor 6:19). A Biblia szerint Istennek tetsző lelki áldozatok például az Isten előtti töredelmes lélek (Zsolt 51:19), a jótékonyság és adakozás (Zsid 13:16), a dicsőítés és bizonyságtevés (Zsid 13:15), a teljesen odaszánt élet (Róm 12:1). Ezekben gyakorolni magunkat valóban áldozathozatallal jár. Áldozni kell az időnkből, emberi büszkeségünkből, hogy töredelmes lélekkel járuljunk naponta az Úr elé. Áldozatot hozunk, amikor Istennek visszaadunk, illetve embertársainknak tovább adunk anyagi javainkból. Minden körülmények között dicsérni az Urat, s minden lehetőséget megragadva bizonyságot tenni Róla, szintén áldozatot követel. Mi hogyan közeledünk Istenhez: lelki áldozatokkal, vagy üres kézzel?

Mezei Ödön

 Napi áhítat

Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”

Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).