2023. október 2., hétfő

DÉLELŐTT | 
A bölcsesség több, mint élettapasztalat

Igehely: Jób 12:7-20; Kulcsige: Jób 12:13 „Istené a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem.”

A szomszédom elvitte gyermekét természetgyógyászhoz, de a gyermek állapota még rosszabb lett. Azóta már megggyógyult, de sokat kellett érte imádkozni.
Napjainkban hatalmas a tanácstalanság, és igen sok az okoskodó, a mindent megmondó ember. Bajban az emberek rohannak fűhöz-fához, de nem az Istenhez. „Nem engem hívtál segítségül... nem engem dicsőítettél...” (Ézs 43:22-23). Egy vallásos barátom mondta, hogy ha nem lenne semmilyen tanácsadás, csak a Biblia, abból meg lehetne tanulni, hogy hogyan kell élni, dolgozni, gyermeket nevelni. Jób pátriárka ismerte az Istent. Bár ő sem kapott mindenre választ, tudta, hogy csak az Istentől van a bölcsesség és a hatalom, övé a tanács és az értelem (13.v.). Elmondja, hogy a természettől is lehet tanulni, de a természet is Istenre mutat! „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny” (Zsolt 19:2).
Mindezt látva, mit tehet a hívő ember? Csak leborul, és áldja Istent az énekíróval: „Nagy Istenem, ha nézem a világot, mit alkotott te szent legyen szavad, ha látom én sok milljó alkotásod, kiket vezetsz és táplálsz egymagad! A szívem áld, és hála tölti el, mily nagy vagy te, mily nagy vagy te!” (HH 541.)

Dóczé Bálint

DÉLUTÁN | 

Elviszlek benneteket a Sionra! 

Igehely: Jer 3:14-18; Kulcsige: Jer 3:14 „Térjetek meg, elpártolt fiaim – így szól az Úr –, mert én vagyok a ti Uratok! Kiválasztok közületek városonként egyet, nemzetségenként kettőt, és elviszlek benneteket a Sionra.”

Történt egyszer, hogy az Úr Jézus maga mellé vette három tanítványát, Pétert, Jakabot és Jánost. Felvitte őket egy magas hegyre, és szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény. Péter megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Jó nekünk itt lennünk!” (Mt 17:1-4). Bizonyára minden kedves olvasónak ismert ez a történet. Talán még irigyeljük is a három tanítványt ezért a csodálatos élményért. Nem kell irigykedni, nekünk is lehet hasonló élményünk. Mai igénkben nekünk is mondja az Úr: „Gyertek, fiaim, elviszlek benneteket a Sionra!” Nem kell nekünk ma földrajzilag valami csodálatos hegyet vagy helyet keresnünk. Az a hely, ahol vagy, teljesen jó. Az Úr Jézus elmondja a samáriai asszonynak, hogy nem a hely a fontos: „de eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát!” (Jn 4:23). 
Talán egy fárasztó nap után vagy. Borulj le az Úr előtt, s ott ahol vagy, megtapasztalod azt, amit Péter mondott: Uram, jó nekünk itt lennünk! Mondjuk az énekíróval: „Emelj, Uram, mind közelebb, hit által vond a lelkemet, irányítsd minden léptemet, emelj magasba engemet!”

Dóczé Bálint 

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 10 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”

A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét. Miután az otthon maradt asszonyok és gyerekek elfogyasztották eledelüket, a szolgák mindig félretettek egy részt az eledelből arra az esetre, ha uruk megérkezne. Estére a ház népe nyugalomra tért, de a szolgának ébren, szolgálatra készen kellett várnia urát.

Amint a szolga várja haza urát, akképpen kell nekünk, hívőknek, várnunk vissza az Úr Jézust. Hogyan lehetünk készen az ő jövetelére?