Igehely: Jel 4:1-11; Kulcsige: Jel 4:2b-3 „És íme, egy trón állt a mennyben, és a trónon ült valaki. 3Aki ott ült, úgy ragyogott, mint a jáspis és a karneol; és a trón körül szivárvány ragyogott, mint a smaragd.”
Érdekes, hogy az első dolog, ami megragadja János figyelmét a mennyben, egy trón, amelyen ül valaki. Ki lehet ő? János szájából egyszer sem halljuk, hogy a trónon ülő Isten lenne. Azonban a négy élőlény vallástétele minden kétséget eloszlat. A huszonnégy vén imádata is egyértelművé teszi, hogy a teremtő Isten előtt borulnak le.
Krisztus gyülekezetének minden oka megvan az örömre, mert a trón, amit János lát, nem üres. Aki rajta ül, nem akárki. Körülötte nem azért állnak a mennyei lények, mert számonkérni, tüntetni, esetleg trónt fosztani akarnak, hanem mert szeretik, és vonzódnak az uralkodóhoz. Magával ragadó látvány, amint a vének győztes koronájukat leteszik a trón elé, és imádják a Teremtőt. Mit jelent ez a gesztus? A teljes méltatlanság kifejezése ez, hisz „Isten imádata lehetetlen úgy, hogy dicsőségünket nem tesszük lábai elé. Koronázott fejjel lehet élni, de imádni Istent csak alázatban lehet.” (Berkes Sándor). Az emberi büszkeségnek nyoma sincs, hisz a Bárány áldozata ebből is meggyógyít. Az üdvösség nem azt hirdeti, hogy én fontos vagyok, hanem hogy Ő dicsőséges és kegyelmes hozzám.
Boros Róbert
Szövetség köt össze vele
Igehely: Mal 2:13-16; Kulcsige: Mal 2:16 „Gyűlölöm azt, aki elválik feleségétől – mondja az Úr, Izráel Istene –, mert erőszak tapad a ruhájához – mondja a Seregek Ura. Vigyázzatok magatokra, ne legyetek hűtlenek!”
Manapság egyre gyakrabban lehet hallani házassági szerződésről. A felek úgy lépnek házasságra, hogy előre tisztáznak minden olyan kérdést, ami később, főleg válás esetén feszültséget és jogi ügyet okozna. Isten igéje viszont házassági szövetségről beszél, aminek az az értéke, hogy megóvja a házastársakat a válástól.
Lássuk, hogyan védelmezi Isten a házasságot? Egyfelől azzal, hogy Ő tanúja a boldogító igen elhangzásának, amit nem fog soha elfelejteni. De annak is tanúja, hogy szövetség jött létre, amit soha többé nem lehet semmisnek nyilvánítani, mert két félből egy lett, véglegesen. Ha mégis megpróbáljuk szétválasztani, végleg összetörjük azt. Másfelől Isten erőteljesen emlékezteti népét, hogy neki nem természete az elbocsátás, sőt gyűlöli azt. Az elbocsátás (válás) ugyanis a szövetség „megerőszakolása”, ami utálatos Isten előtt. Isten kétszer is figyelmeztet itt: Vigyázzatok (őrizzétek meg)! A veszély, ami a kapcsolat egészségét, a házasság szövetségét fenyegeti, ma még erőteljesebb, mint valaha.
Maradjunk közel mennyei Urunkhoz, hogy földi társunkhoz is hűségesek maradhassunk, mert a válás gondolata nem jöhet soha Istentől.
Boros Róbert
Új hozzászólás