Igehely: Mt 18:10-14; Kulcsige: Mt 18:12 „Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és eltéved közülük egy, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy el megkeresni az eltévedtet?”
A mi Urunk, Jézus Krisztus megüresítette önmagát, megalázkodott és mindenben engedelmeskedett az Atyának azért, hogy az elveszetteket összegyűjtse és az Isten országába bevezesse. Ennek a gyakorlati kivitelezése csak akkor fog működni, ha az ő tanítványai hozzá hasonlóan alázatban járnak, egymást befogadva, különbnek tartva és a nagyravágyásnak ellene állnak. Ha a tanítványok nem térnek meg és lesznek gyermekekhez hasonlókká, akkor nem lesznek képesek egymás befogadására (Mt 18:5); akik nem fogadják be egymást, azok könnyen megbotránkoztatják egymást (Mt 18:6); akik megbotránkoztatják egymást, azok megvetik egymást (Mt 18:10); ahol megvetik egymást, ott nem működik a misszió, legfeljebb csak a személyválogatás. A mi Atyánk nem személyválogató, számára igen értékesek a „kicsinyek”, ezért végtelen irgalmából kész megkeresni őket, megmenteni őket, de jaj nekünk, ha közreműködés helyett akadályként a „kicsinyek” és az Úr útjába állunk.
Kapcsolataidban és szolgálatodban mennyire hasonlítasz Jézus Krisztusra, a te Megváltódra?
Deák Zsolt
Egy kimagasló fiatal
Igehely: 1Sám 9:1-2. 10:23-27; Kulcsige: 1Sám 9:1-2 „Volt egy benjámini származású tehetős ember Benjáminban, akinek Kís volt a neve, Abíélnek a fia, aki Cerór fia, aki Bekórat fia, aki Afíah fia volt. 2Volt neki egy Saul nevű fia. Szép ifjú volt, nem volt nála szebb Izráel fiai között; egy fejjel magasodott ki az egész nép közül.”
Saul egy „kimagasló” fiatal volt, aki sokakat megragadott, meggyőzött, reményteljessé tett. Bizonytalan megjelenése is elégséges volt ahhoz, hogy az egész nép ujjongjon és így kiáltson: „Éljen a király!” (1Sám 10:24) Nagy volt Saul sokak szemében, csakhogy ez nem volt elégséges a sikerhez. Minél nagyobbnak látták Sault, annál kisebbnek látták az Istenüket, akit megvetettek, mert olyanok akartak lenni, mint a többi nép. Nagynak látták Sault, aki egy fejjel mindenkinél magasabb volt és úgy gondolták, hogy a lényeget megragadták, de tévedtek. Később így tanította az Úr Sámuelt, Izráel népét, de tanítson bennünket is, amikor kimagasló egyéniségeket keresünk az Úr szolgálatába: „Ne tekints a megjelenésére, se termetes nővésére, mert én megvetem őt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (1Sám 16:7)
Mennyire fontos, hogy az Úr látása formálja a mi látásunkat, gondolkodásunkat és szívünknek vágyait. Megmaradásunk, sikerünk nem attól függ, hogy tudunk-e lépést tartani a világgal, képesek vagyunk-e a látszatnak eleget tenni, hanem az Istennel való mély és tartós kapcsolatunk határoz meg mindent, ami igazán fontos és tartós.
Deák Zsolt
