2018. április 29., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Hű munkásokat keres az Úr

Igehely: Mt 25:14-30; Kulcsige: Mt 25:21 „Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében!”

A példázatban az ember szétosztja vagyonát, a Lélek pedig a kegyelmi ajándékokat osztogatja (1Kor 12:7-11). A tálentumokat nem egyenlő mértékben kapták a szolgák, hanem képesség szerint, a tulajdonos döntése alapján. A Lélek pedig „úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja”. A példázatban nincs világos utasítás, hogy mit kell tenni a tálentumokkal, a szolgák mégis tudták mi a feladatuk, hisz kettő cselekedett és a harmadikról is kiderül, hogy tudta, mi lett volna a feladata. Pál nekünk is tudomásunkra hozza, hogy azért kapjuk a lelki ajándékokat, hogy használjunk vele a Krisztus testének építésére. A munkálkodásra ki kevesebb, ki több időt kap, és amikor ez az időszak lezárul, következik a számonkérés. A ház Ura váratlanul, előzetes bejelentés nélkül érkezett. A hű szolgák örömmel fogadták, a rest viszont már kevésbé örült a találkozásnak. Az Úr Jézus Krisztus is „hosszú idő múlva”, bejelentés nélkül fog visszajönni, hogy számadást tartson. A rád bízott tálentumokkal való bánásmódod megítélése kétféle lehet: dicséret és vele a jutalom, vagy elmarasztalás és büntetés.

Viszonyulásod a tálentumokhoz nincs összefüggésben a kapott tálentumok számával. Sajnos, el lehet ásni öt tálentumot is (vagy más célokra használni akár), viszont jó hír, hogy nem kell elcsüggedjen az sem, aki csak egy tálentumot kapott, hiszen odaszánással és hűséggel nagyon jó és hasznos munkát lehet vele végezni.

Nézzük meg figyelmesen, hogy mit mond a hűséges, munkálkodó szolgának az ő Ura. (1) „Jól van” - vagyis felismerted, mit várok el tőled, és tetted. (2) „Jó és hű”, ami azt jelenti, hogy hasznos munkát végeztél és hűséges voltál Uradhoz. A szolgák és sáfárok felé a fő követelmény, „hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon” (1Kor 4:1-2). (3) „Szolgám” - Függetlenül attól, hány tálentumod van, milyen tehetséges vagy, szolgálatra vagy elhívva, és tudnod kell, kinek vagy a szolgája. (4) „A kevésen”- Ne fuvalkodj fel. Ha sok tálentummal rendelkezel, sokat fáradsz, akkor is keveset tudsz tenni cserébe azért, amit kaptál, és ami vár rád. (5) „Menj be Urad ünnepi lakomájára”- Munkásságodért és hűségedért a jutalom az, hogy élvezheted Urad társaságát örökre. Használod a kapott tálentumokat, lelki ajándékokat? Építésre használod? Hűséges vagy?

Szeghalmi Győző

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Imádkozzunk, hogy készek legyünk új szívvel és új énekkel magasztalni Istent! – Zsolt 9:1-7

Bibliaóra: 

Bibliaóra: Az Úr szent népe – 5Móz 7:6-11 (Aranymondás: 5Móz 7:6)

DÉLUTÁN | 

Ki szolgálja igazán Krisztust?

Igehely: 2Kor 11:16-33

Pál apostol leírja a korinthusi gyülekezetnek, hogy becsapták őket azok a tévtanítók, akik megjelentek közöttük. Ezek hamis apostolok és álnok munkások, a korinthusiak mégis örömmel fogadták őket, bár leigázták és kihasználták őket. Pál apostol azonban az evangéliumot hirdette nekik, így jött létre a hívők gyülekezete Korinthusban.

Ebben a fejezetben látjuk az apostol hűséges ragaszkodását Krisztushoz és az evangéliumhoz. Elmondta a korinthusiaknak, hogy amit a tévtanítók hirdettek közöttük, és ők be is fogadtak, az más evangélium, mint amit ő hirdetett nekik. Pál hűségesen szolgálta Krisztust, odaszánta az életét az Úrnak, és betöltötte küldetését. Ezt láthatták a korinthusiak is, mert náluk is hitelesen képviselte Megváltóját. Aki igazán szolgálja Krisztust, az mindig az Isten Igéjét szólja tisztán, őszintén. Az nem hamisítja meg az evangélium üzenetét, nem hirdet más evangéliumot és megmarad mindenben az Ige mellett.

Aki igazán szolgálja Krisztust, az nemcsak az evangéliumot hirdeti tisztán, hanem szeretettel, önzetlenül tud szolgálni azok között, akiknek hirdeti az Igét. A tévtanítók leuralták, kihasználták, becsapták a korinthusiakat. Aki Krisztust szolgálja, az azzal a céllal teszi, hogy másokat megmentsen, és próbál segíteni mások hitre jutásában. Azokat, akik megtértek, előbbre segíti a Krisztuskövetés útján, a lelki növekedésben. Ehhez sokszor hozzátartozik a szeretettel történő figyelmeztetés, intés is. Erre akkor van szükség, amikor valaki elhajol az Isten Igéjétől, akár erkölcsi vagy hitelvi téren. A szeretet jele az egyenes figyelmeztetés és intés, amely célja mindig a helyreállás.

Aki igazán szolgálja Krisztust, az minden helyzetben kész megvallani Őt, és kész szenvedni érte. Az ilyen szolga kész mindig felvállalni az Igét is, és az ahhoz igazított életet is. Ezért sokszor szenvedés vagy üldöztetés éri őt. Akik kegyesen akarnak élni, azok üldöztetni fognak. A tanítvány nem különb a mesterénél, és boldogok azok, akik szenvednek Jézus nevéért és az igazságért – mondja Isten Igéje.

Isten készítsen fel bennünket arra, hogy mindig legyünk készek felvállalni Őt, és szenvedni is Érte. Kérjük ezt imádságban!

Kelemen Szabolcs

 Napi áhítat

Igehely: Róm 11:1–6; Igehely: Róm 11:2b „Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor az Isten előtt vádat emel Izráel ellen?”

„Elvetette Isten az Ő népét?” – kérdezi Pál a művelt rómaiakat, de közben minket is ilyen kérdések feszítenek háborúk, gazdasági válságok, természeti katasztrófák és személyes próbák között, vagy ezeket látva. Úgy látom, két oldalról kell ezt a kérdést megközelíteni: nemzetek (társadalmi) és az egyén (személyes) oldaláról.