2024. január 19., péntek

DÉLELŐTT | 
A törvény betűjén túllépve

Igehely: Mt 5:38–48; Kulcsige: Mt 5:41 „Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre!”

Sokat vitatott kérdés, hogy mi a törvény folytatása az Újszövetségben. Erre a nehezen megválaszolható kérdésre a válasz maga az Úr Jézus Krisztus, aki nem azért jött, hogy a törvényt eltörölje, hanem hogy betöltse, és bemutassa azt, hogy szeretetből mennyivel többet lehet tenni, mint amennyit a törvény kér.

Jézus olyan valósággal állítja szembe az olvasókat, amiket senki nem tud pusztán a törvény betűi szerint teljesíteni. Az idézet első fele az ótestamentumi törvényekből van, a második fele pedig az, amivel Jézus kiegészíti, és egy olyan értékrendet mutat be, ami a mennyei Atya értékrendje. Ezeket csak az tudja képviselni, aki a mennyei Atya gyermeke lett. Nagyon sok erő kell ezeknek az igazságoknak a megvalósításához.

Egy olyan világban, ahol az ember önmagával van elfoglalva, és csak a saját jogait hangoztatja, nagy kihívás, hogy többet tegyen annál, mint amit a törvény diktál. Ezek az igék folyamatosan késztetnek újabb odaszánásra, ezért ma szóljon hozzánk úgy az Úr szava, hogy buzdítson fel bennünket: túllépve a törvény betűjén, krisztusi szeretetből tegyünk valamit másokért. Hiszen, ha Krisztusban vagyunk, egy magasabbrendű szellemi életet kell, hogy éljünk.

Kész vagy-e ma a Lélek vezetésére figyelni, és többet tenni embertársaidért?

Papp László

DÉLUTÁN | 

Aki áll, vigyázzon!

Igehely: 1Kor 10:9–13; Kulcsige: 1Kor 10:12 „Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!”

A pusztai vándorlás ideje alatt Izráel népe sok veszélynek volt kitéve. Voltak lelki és testi veszélyek egyaránt. Nagyon sok kárt tett az életükben, amikor megkívántak olyan dolgokat, amik nem voltak kedvesek Isten előtt, és ezek önmagukban hordozták a lelki veszélyt. Amikor látjuk az Isten gondviselését, és látjuk a nép gonosz kívánságát, felmerül bennünk a kérdés, hogy hogyan tehettek ilyet. De alighogy megfogalmazódik bennünk ez a kérdés, máris ott van az ige figyelmeztetése, hogy ezek mind példaként lettek megírva nekünk. Előrelátóan figyelmeztet bennünket az Írás, hogy mi ne essünk hasonló hibába, Krisztust kísértve, és ne zúgolódjunk. Olyan veszélyek ezek, amelyek a legszilárdabb, legbátrabb hívő embert is próbára tehetik, éppen ezért figyelmeztet az ige, hogy aki áll, vigyázzon, hogy el ne essen (12.v.). Amikor próbára vagyunk téve a kísértés által, önmagunktól nem tudunk megállni, ugyanakkor jó azt megérteni az igéből, hogy Isten nem enged feljebb kísértetni, mint ahogy elszenvedhetjük.

Vizsgáld meg önmagad, és ha állsz, vigyázz! Hisszük azt, hogy aki tanul az Izráel példájából, az önmaga számára hasznos igazságokat sajátít el.

Papp László

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 2:1–18; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”

Erre a történetre gyakran úgy szoktunk hivatkozni, mint amikor Illés tüzes szekéren ragadtatik el az Úrhoz. Az ige viszont csak annyit említ, hogy ,,Hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” De valóban a tüzes szekér is jelen volt. Elizeus szempontjából jelentős, hogy élete következő nagy krízisében lát újra tüzes szekereket (2Kir 6:17). A tűz jellemzően Isten ítéleteként jelenik meg, az Édenből való kiűzetés óta (tüzes pallos).