Mindennapi áhítatok

2023. május 22., hétfő

Igehely: 2Kir 13:20-21; Kulcsige: 2Kir 13:20-21b „Azután meghalt Elizeus, és eltemették. A következő esztendőben móábi rablócsapatok törtek be az országba. Az az ember pedig hozzáérve Elizeus teteméhez, életre kelt, és talpra állt.”

Ebben a szakaszban olvasunk Elizeus szolgálatáról az északi királyságban, Jóás király idejében. Elizeus szolgálata ötvenhat évig tartott. Rövid beszámoló van itt a prófétáról. Meghalt és eltemették.

2023. május 20., szombat

Igehely: Kol 4:10-13; Kulcsige: Kol 4:12 „Köszönt titeket Epafrász, aki közületek való, Krisztus Jézus szolgája, aki mindenkor küzd értetek imádságaiban, hogy tökéletesen, teljes bizonyossággal, állhatatosan maradjatok mindabban, ami Isten akarata.”

„Merj nagyot álmodni!” „Valósítsd meg vágyaidat!” Két olyan biztatás, amit mostanában sokszor lehet hallani. Bennem kérdéseket szülnek ezek a motiváló mondatok. Kinek a terve, kinek az akarata mutatkozik meg benne?

2023. május 18., csütörtök

Igehely: Ézs 53:10-12; Ef 1:19b-23; Kulcsige: Ef 1:22 „Mindent az ő lába alá vetett, és őt tette mindenek felett az egyház fejévé.”

Jézus mennybemenetele most úgy hat rám, mint egy példa. Példa arra, hogyan érvényesül Isten hatalmának felséges nagysága rajtunk. Jézus személyén teljesült ez. Hogyan? Az emberré lett Fiúra nézve az Atya azt akarta, hogy betegség törje össze, hogy feláldozza magát.

2023. május 17., szerda

Igehely: Gal 4:3-11; Kulcsige: Gal 4:7 „Úgyhogy már nem vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is.”

Hatalmas ereje van annak, hogy Isten a Jordánban bemerítkező Jézusról azt a kijelentést teszi: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.” Az engedelmes, szolgáló Fiúban gyönyörködik az Atya. Ez az engedelmes, szolgáló Fiú megváltotta az embert, hogy elnyerjük a fiúságot.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 11:1–6; Igehely: Róm 11:2b „Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor az Isten előtt vádat emel Izráel ellen?”

„Elvetette Isten az Ő népét?” – kérdezi Pál a művelt rómaiakat, de közben minket is ilyen kérdések feszítenek háborúk, gazdasági válságok, természeti katasztrófák és személyes próbák között, vagy ezeket látva. Úgy látom, két oldalról kell ezt a kérdést megközelíteni: nemzetek (társadalmi) és az egyén (személyes) oldaláról.