Igehely: ApCsel 2:37-47; Kulcsige: ApCsel 2:46 „Mindennap állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben.”
Fontos, hogy egy helyi gyülekezetnek missziós látása és stratégiája legyen. Ezért egyes közösségek sokat áldoznak, hogy misszióra neveljék a tagokat.
Igehely: Jn 17:15-23; Kulcsige: Jn 17:21 „Hogy mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.”
Jézus a főpapi imában (Jn 17) különös módon nem a világért könyörög, és a benne élő elesett, bűnös emberekért általában, hanem azokért, akiket neki adott az Atya, akik az övéi: „Én őértük könyörgök, nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid…” (Jn 17:9).
Igehely: Jel 19:11-21; Kulcsige: Jel 19:21 „A többiek pedig megölettek a lovon ülő kardjával, amely a szájából jött ki, és a madarak mind jóllaktak az ő húsukból.”
Míg a menny a Bárány menyegzőjét üli, a földi színtéren is készülőben van egy lakoma. A megnyílt égen át érkezik övéi élén Krisztus, hogy végső vereséget mérjen az Antikrisztus seregére. A történelem végső csatája nem lesz szokványos. Nem emberi erővel és korszerű haditechnikával vívják majd.
Igehely: Jel 19:7-9; Kulcsige: Jel 19:7 „Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya.”
A Jelenések könyve nem csupán egy szimbólumokba csomagolt rejtett üzenet a végidőkről, ami majd az akkor élő tanítványok előtt nyer értelmet, hanem aktuális bátorítást, örömöt hordozott elsődleges hallgatói, a hét ázsiai gyülekezet, majd minden kor keresztyénei számára is (Jel 1:3).
Igehely: Jel 18:1-10; 21-24; Kulcsige: Jel 18:21 „Egy erős angyal felemelt egy akkora követ, mint egy nagy malomkő, bedobta a tengerbe, és így szólt: Így vettetik le Babilon, a nagy város, egyetlen lendülettel, és nyoma sem lesz többé.”
A paráznasággal megjelenik az anyagi érdek is. A tegnapi nagy parázna után ezúttal egy másik Babilonnal, a gazdasági Babilonnal állunk szemben. Babilon Bábeltől kezdve a mindenkori világi hatalmat testesíti meg. Az apostoli korban Róma volt az aktuális Babilon (1Pt 5:13).
Igehely: Jel 17:7-18; Kulcsige: Jel 17:16 „A tíz szarv, amelyet láttál, és a fenevad meg fogják gyűlölni a paráznát, kifosztják és mezítelenné teszik, húsát lerágják, őt pedig tűzben elégetik.”
A látnok egy skarlátba öltözött asszonyt lát ülni egy skarlátvörös fenevadon. Homlokán a neve: Babilon, a föld paráznáinak és undokságainak anyja.
Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.