Igehely: 1Kor 6:12-20; Kulcsige: 1Kor 6:12 „Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de nem válok semminek a rabjává.”
Hol a határ? Isten szabad akaratot adott az embernek, és ez megmaradt az ember bukása után is. Van lehetőségünk döntéseket hozni: vagy jót vagy rosszat. Az ember nap mint nap döntések sorozatát hozza meg, amelyek befolyásolják az élete menetét. Minek alapján hozzuk meg a döntéseket?
Igehely: Ef 4:17-24; Kulcsige: Ef 4:22 „Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott.”
A teremtéskor az ember teste dicsőséges volt, Istentől kapott tulajdonságokkal felruházva, viszont amikor vétkezett, ezeket elveszítette, ezért beszélünk óemberről. Az óember a saját önző vágyainak van alárendelve, eltompultak érzékei, nem érzékeli Isten szeretetét, gondoskodását.
Igehely: Róm 6:19-22; Kulcsige: Róm 6:22 „Most azonban, miután a bűntől megszabadultatok, és Isten szolgái lettetek, már ez meghozta nektek gyümölcsét, a megszentelődést, amelynek vége az örök élet.”
Ma egyre több embert szorongás gyötör. Sok dologtól félnek: a holnaptól, a drágulástól, a betegségektől, járványoktól, de a legerősebb már évszázadok óta a haláltól való félelem. Keresik a halálfélelemtől való szabadulás lehetőségét, és ennek érdekében szinte mindenre hajlandóak lennének.
Igehely: Lk 13:10-17; Kulcsige: Lk 13:16 „Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit tizennyolc éve megkötözött a Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton?”
Napjainkban egyre nyitottabbak az emberek a szellemvilág irányába. Sokféle sátáni praktika létezik, amelyek által szabadulást, lelki megnyugvást remélnek az emberek, de ezekhez folyamodva egyre megkötözöttebbek lesznek.
Igehely: Róm 8:1-4; Kulcsige: Róm 8:2 „Mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.”
Nehéz sorsa van annak az embernek, aki nem tud szabadulni bűnei terhétől. Krisztus azt mondja, hogy aki hittel elfogadja az Ő szavát, szabad lesz a bűntől, nem kell ítéletre mennie. Pál a kárhoztatástól való szabadságnak ugyanezt a bizonyosságát ismétli meg.
Igehely: 2Kor 3:17-18; Kulcsige: 2Kor 3:17 „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.”
Ma, a munka ünnepén, beszéljünk a szabadságról! Örülünk, ha szabadságra mehetünk, mert végre pihenhet a testünk, és ez így jó. De hogy van ez lelkileg?
Igehely: Jn 3:19–21; Kulcsige: Jn 3:21 „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”
Nappal, amikor ragyog a fény körülöttünk, eszünkbe sem jut, hogy világítsunk, de ha beesteledik, lámpát gyújtunk, mert a sötétség nem a mi világunk. Az emberek nem önmagáért szeretik a sötétséget, hanem azért, amit eltakar (például ruhán egy folt). Vannak olyan állatok, melyek kimondottan a sötétséget szeretik, és menekülnek a világosság elől. Szemük visszafejlődik, többnyire teljesen vakok. Így van ez a sötétségben élő emberrel is, akinek szellemi látása nincs, eltompult, érzéketlen.