Igehely: Fil 4:4-7; Kulcsige: Fil 4:7 „És Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.”
Feltehetjük a kérdést, hogy hogyan lehet megvalósítani a mai békétlen, rohanó világban azt, hogy békességünk legyen? Mielőtt ezt megválaszolnánk, tudnunk kell, hogy az Isten békessége olyan, mint a Kárpátok hegyvonulata, amely hatalmas, erős, mozdíthatatlan.
Igehely: Mt 6:31-34; Kulcsige: Mt 6:33 „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.”
Ismerjük az Igét: „Semmi felől ne aggódjatok”, mert az aggodalmaskodásunkkal megszomorítjuk Mennyei Atyánkat. Mi az övéi vagyunk, és Ő gondoskodik rólunk, ahogy a verébről is, vagy a mező füvéről.
Igehely: Róm 8:1-8; Kulcsige: Róm 8:5 „Mert akik test szerint élnek, a test dolgaira törekszenek, akik pedig Lélek szerint, a Lélek dolgaira.”
Ebben az adventi időben sok család azzal foglalkozik, hogy mi is kerüljön az ünnepi terítékre, és milyen öltözékben legyen a nagy napon. Mi, emberek hajlamosak vagyunk mindent kézzelfogható módon átalakítani úgy, hogy az nekünk legyen jó, nem gondolva másokra.
Igehely: Mt 18:21-22; Kulcsige: Mt 18:22 „Jézus így válaszolt: Mondom neked, nemhogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is.”
Sok embert tudnánk jellemezni pusztán cselekedetei alapján. Talán rólunk is van sokak szívében egy olyan kép, ami azt tükrözi, hogy milyenek vagyunk. Ma nem az a fontos, hogy nekünk mi a véleményünk egymásról, hanem hogy mit mond rólunk az Úr.
Igehely: Ef 4:29-32; Kulcsige: Ef 4:31 „Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt.”
A tegnapi napon kiderült az, hogy az emberi szív sokszor tele van világi gondokkal, tervekkel és csalárdságokkal, ami miatt a családokban viszályok és feszültségek támadhatnak.
Igehely: Lk 21:34-36; Kulcsige: Lk 21:36 „Legyetek tehát éberek, és szüntelen könyörögjetek, hogy legyen erőtök kimenekülni mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt.”
Ebben az adventi időszakban, amikor már sokan készülnek a karácsonyi ünnepekre és várják Jézus Krisztus visszajövetelét, mi álljunk meg egy kis időre, hogy megvizsgáljuk, éberek vagyunk-e a nagy várakozásban? Vajon a hétköznapi teendőink között jut-e időnk a lelki felkészülésre?
Igehely: Mk 2:23–28 Kulcsige: Mk 2:27–28 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”
A szombat (nyugalomnap) az emberért lett. Amikor Isten kezdetben a teremtett világot az embernek ajándékozta, legnagyobb, legfőbb ajándéka az volt, hogy a hetedik napot megszentelte. Ezzel meghívta az embert hatnapi munka után önmagához, együtt ünnepelni: Istennel közösségben lenni, vele együtt szemlélni a teremtés, majd a megváltás csodáit (5Móz 5:12–15). Üdvözítőnk magához hív bennünket is, hogy tőle tanuljunk, és nála leljünk igazi nyugalmat. Őnélküle üres minden vallásosság, hiábavaló minden ünneplés és haszontalan minden törekvés.