2017. március 16., csütörtök
–1Pt 3:1-7
Feje tetejére állított világunkban nagy szükség van arra, hogy emlékezzünk: Isten előtt mi az érték? Manapság igen nagy lehetőség van arra, hogy hozzájussunk a szép ruhákhoz, ékszerekhez, szépítőszerekhez.
–1Pt 3:1-7
Feje tetejére állított világunkban nagy szükség van arra, hogy emlékezzünk: Isten előtt mi az érték? Manapság igen nagy lehetőség van arra, hogy hozzájussunk a szép ruhákhoz, ékszerekhez, szépítőszerekhez.
– Ézs 58:3-6
Isten rátapintott a gócpontra: hiába az ima, böjt, önsanyargatás, ha az ember közben másokat nyomorgat. Talán könnyebb imádkozni és böjtölni, mint más embert felszabadítani és lelkileg felemelni.
– JSir 3:1-26
Amikor szenvedünk, keressük azok bizonyságtételét, akik hasonló helyzeteken mentek át. Jeremiás úgy beszélt magáról, mint aki „nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt”. A próféta őszintén leírta, amit érzett. Keresetlen szavakkal kitárta összetört szívét.
– Zsolt 37:1-40
Dávid gyakorlati tanáccsal látott el bennünket az olyan élethelyzetekre nézve, amelyek gyakran megesnek velünk. Több évezred óta ezek a tanácsok hitelesnek bizonyultak, és mindazoknak, akik ezeket gyakorolták, méltóságot adtak.
– Mk 13:21-37
Isten egyik jellemzője, amivel az ember nem rendelkezik: a mindentudás. Az ember ősbűne onnan eredt, hogy olyan szeretett volna lenni, mint az Isten. A sátán, kígyó formájában ezzel ejtette bűnbe az első emberpárt.
– Mk 13:12-20
Országunkban a forradalom után, az első népszámláláskor az ország lakosságának több mint a 95 százaléka vallásosnak vallotta magát. Akkor úgy gondolták az emberek, hogy ez hasznukra lesz, és nem kerül nekik semmibe.

Igehely: Zsolt 40:1-6 Kulcsige: Zsolt 40:5 „Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát, nem igazodik a kevélyekhez és az elvetemült hazugokhoz.”
Megragadóan, sok költői kifejezéssel írja le Dávid egyik felejthetetlen, de kemény élményét. Hogy mi lehetett a pusztulás gödre és a sáros fertő, nem tudjuk. Talán betegség vagy kilátástalan harci körülmény, netalán egy újabb családi perpatvar? Viszont figyelemre méltó ebben a helyzetben Dávid magatartása. Jogosan állíthatjuk, hogy az egész folyamat alapja az őszinte baráti bizalom Isten személyében. Dávidnak zsenge korától kezdve az Úr volt a bizodalma, ezért fordul most is hozzá, és nem a kevélyekhez, akikben már csalódott (5.v.).