Mindennapi áhítatok

2017. július 2., vasárnap

Kulcsige: 2Móz 20:3-5 „Ne legyen más istened rajtam kívül! Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át, ha gyűlölnek engem.”

Atyánk azt akarja, hogy a szeretet kössön hozzá és nem valamilyen érdek. Ő érettünk mindent szeretetből cselekedett. Ezért hallgatta meg kérésünket és emelte ki a sátán nyomorgató fogságából életünket. Hozzá bármilyen mélyre is süllyedtünk, mindig hittel közeledhetünk.

2017. július 1., szombat

Kulcsige: Mt 5:9 „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”

A békességet sokkal többen kívánják, mint munkálják. Mennyi áldozathozatalra vagyunk készek környezetünk békéjéért? Igazunkért nem perelni, a munka terhét felvállalni, megjegyzésekre nem reagálni... Ha szeretnénk győzni, akkor gyorsan reagáló énünket meg kell faragni.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”

Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?