Igehely: 1Kir 18:41-46; Kulcsige: 1Kir 18:44a „Hetedszerre ezt mondta a szolga: Most egy tenyérnyi kis felhő emelkedik föl a tengerből.”
Igeszakaszunkból megfigyelhető, hogy az Úr szolgája tudta, mi az Úr akarata, mi a terve, mégis imádkozott érte. Meg volt győződve, hogy lesz eső a háromévnyi szárazság után, és erről bizonyságot is tett. Azt mondta Akhábnak, hogy ő már hallja a közeledő eső zúgását.
Igehely: 4Móz 9:15-23; Kulcsige: 4Móz 9:17 „Valahányszor fölemelkedett a felhő a sátorról, elindultak Izráel fiai. Ott ütöttek tábort Izráel fiai, ahol a felhő megállapodott.”
Isten vezetésének eszköze nappal a felhő volt, éjjel a tűzoszlop. Így mindig és mindenki számára látható volt, hogy mit akar az Úr. Akár fényes nappal, akár éjjel, a sötétben, nyilvánvaló volt, mikor kell indulni. Csak akkor, ha a felhő megmozdult.
Igehely: 2Móz 33:1-11; Kulcsige: 2Móz 33:10 „Amikor az egész nép látta, hogy ott áll a felhőoszlop a sátor bejáratánál, az egész nép fölkelt, és mindenki leborult sátra bejáratánál.”
Aki közösségben van az Úrral, az meghallja az Úr szavát, ahhoz beszél Isten, nemcsak magáról, hanem másról is. Kijelentéseket kap, amelyeket csorbítatlanul kell továbbítani. A mai igeszakaszban megfigyelhetjük, hogy amit az Úr Mózesnek mondott, azt a nép is meghallotta.
Igehely: Mk 13:21-27; Kulcsige: Mk 13:22 „Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat.”
A hamis krisztusok ékesen beszélnek. Fehérlő gyöngyökként pereg ki szájukból a szó, és mézillatot áraszt minden mondatuk. Tanításaiknak roppant katedrálisa az ámulók földjén szépen összeáll. A hamis krisztusok jeleket és csodákat tesznek.
Igehely: Tit 1:10-14; Kulcsige: Tit 1:14 „Ne foglalkozzanak zsidó mondákkal és az igazságtól elfordult emberek parancsolataival.”
Összevont szemöldökök alól kivillanó tekintet-nyilakkal és felemelt ujjak ítéletet kilátásba helyező rázogatásával az örök élet felé vezető úton való járását nem lehet igazgatni senkinek.
Igehely: Zsid 13:1-9; Kulcsige: Zsid 13:9 „Különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezetni. Mert az a jó, ha kegyelemmel erősödik meg a szív, nem pedig ételektől, mert azoknak semmi hasznát nem veszik azok, akik velük élnek.”
A hamis tanításoknak való behódolás terméketlen idejében a megsújtott értelem duzzadásával egyenes arányban sorvad a szív. S ahogy sorvad, úgy válik egyre súlytalanabbá, s ha nem jött volna a változhatatlan Krisztus, úgy halna benne csírájába minden, ami élet.
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.