Mindennapi áhítatok

2017. december 22., péntek

Igehely: Zsolt 25:1-5; Kulcsige: Zsolt 25:5 „Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.”

Egy Istenben bízó ember imája áll előttünk. Vágya nem csak az, hogy Isten Lelke vezesse, hanem, hogy egy reményteljes várakozásban éljen. Az advent nem csak a várakozás ideje, hanem a készülődésé is. Az egész világ készül valamire. A keresztyén világ az Úr Jézus Krisztus visszajövetelére készül.

2017. december 20., szerda

Igehely: Zsolt 33:12-22; Kulcsige: Zsolt 33:20 „Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk.”

A segítségre váró embernek minden perc hosszú óráknak tűnik, amíg a segítőre vár. Isten letekint az égből, és látja az emberek minden cselekedeteit. Ő ismeri minden ember szívét. Vannak, akik nem az Úrban, hanem erőben, pozícióban, vagyonban, tudásukban, barátokban bíznak.

2017. december 19., kedd

Igehely: Zsolt 27:13-14; Kulcsige: Zsolt 27:14 „Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!”

A hívők reménysége abból a biztos tudatból és meggyőződésből származik, hogy Isten az, akinek a Bibliában kijelentette magát és olyan, amilyennek abból megismerjük. Az ő ígéretei közül már legtöbb beteljesedett a történelem folyamán, és ami még nem, az egészen biztos, hogy be fog teljesedni.

2017. december 18., hétfő

Igehely: Zsolt 5; Kulcsige: Zsolt 5:4 „Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak.”

Nem létezik jobb szokás a reggeli imádkozásnál. Látjuk itt Dávidot, aki kora reggel Istenhez fordul segítségért és várja az ő szabadítását. Előbb csak sóhajtozik, majd hangosabban és még hangosabban tárja kéréseit Isten elé. Szavaiból mély belső fájdalom csendül ki.

2017. december 17., vasárnap

Igehely: Jn 11:45-57; Kulcsige: Jn 1156 „Keresték Jézust, és a templomban megállva így tanakodtak egymás között: Mit gondoltok, lehet, hogy el sem jön az ünnepre?”

Lázár feltámasztásának az egész vidéken híre ment és megosztotta a népet és annak vezetőit. Sokan azok közül, akik elmentek Máriához és látták, amit Jézus tett, hittek benne. Ezek az emberek elhitték, hogy Jézus a Messiás, az Istentől küldött Szabadító.

2017. december 16., szombat

Igehely: 1Jn 3:1-9; Kulcsige: 1Jn 3:3 „Ezért aki így reménykedik benne, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta.”

János apostol a hívők hitét és az örökéletbe vetett bizonyosságát igyekszik erősíteni. A világ ma is mellőzi, sőt kigúnyolja Isten tanítását. Az emberek többsége nem Krisztus követője. A világ azért nem ismeri és szereti a hívőket, mert nem ismerte meg Őt.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Thessz 2:1–12; Kulcsige: 1Thessz 2:8 „Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket.”

Középiskolában bibliaismeretet oktatva (nem titkolt cél az evangélium hirdetése) többször is beszélgethettem pedagógusokkal. Az egyik tanárnő így foglalta össze a pedagógia lényegét: „A gyermeket szeretni kell!” Ennyi! Egyszerű, de a lényeget megragadó definíció. A tanárok is rájöttek: ha szeretik azokat, akiknek ismereteket, életszemléletet akarnak átadni, sokkal könnyebb dolguk lesz.