Igehely: Zsolt 61:1–9 Kulcsige: Zsolt 61:3 „A föld széléről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem!”
Dávid ezt a zsoltárt akkor írhatta, amikor menekülnie kellett üldözői elől. Látja saját helyzetét: „A föld végéről kiáltok hozzád.” Amikor látja a távolságot, azt kéri: „Vezess el engem a kősziklára!” Látja az állapotát, Isten hatalmát, és azt is, hogy a szabadulás csak Istentől jöhet.
Igehely: Mk 14:66–72 Kulcsige: Mk 14:72 „És nyomban megszólalt a kakas másodszor is. Péternek ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondott neki: Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg engem. És sírásra fakadt.”
Péter egy bátor tanítvány, aki elindult a vízen járni, aki Jézusról bizonyságot tett, karddal akarta megvédeni Jézust a Gecsemáné-kertben. Ez alkalommal Péter a főpap udvarában van, látja Jézus kihallgatását, bántalmazását. Nem tudjuk biztosan, hogy ez idő alatt mit gondolt vagy tett Péter.
Igehely: Mk 14:53–65 Kulcsige: Mk 14:65 „Akkor némelyek leköpték őt, majd arcát letakarva ököllel ütötték őt, és ezt mondták neki: Most prófétálj! A szolgák is arcul verték őt.”
Az életnek vannak olyan eseményei, amikről azt gondolnánk, hogy nincs értelmük, ki lehetne ezeket hagyni. De Isten gyermekeinek életében minden eseménynek célja van. Van olyan, aminek nem találom az értelmét, de engedelmesen elfogadom, mert Isten tudja, hogy miért döntött így.
Igehely: Zsolt 57:1–12 Kulcsige: Zsolt 57:4 „Segítséget küld nekem a mennyből, csúffá teszi üldözőimet. (Szela.) Isten elküldi szeretetét és hűségét.”
Ebben a zsoltárban Dávid életének egyik legnehezebb szakaszába tekinthetünk bele, amikor Saul üldözi őt. Dávid Izráel választott királya már, de jogilag még Saul a király.
Igehely: Mk 14:43-52 Kulcsige: Mk 14:50 „Ekkor mindnyájan elhagyták őt, és elfutottak.”
Jézus egyik tanítványa jobban szerette a pénzt, mint mesterét, akinek néhány évvel korábban a követésére szegődött. A tanítványi körből való távolmaradása nagy veszélybe sodorta életét. Ezt kockáztatják ma is azok, akik elhanyagolják a testvéri közösség alkalmait.
Igehely: Mk 14:32-42 Kulcsige: Mk 14:37 „Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: «Simon, alszol? Nem tudtál egy órát sem virrasztani?»”
A Gecsemáné kertje az Olajfák hegyének lábánál terült el, ahol Jézus gyakran találkozott tanítványaival. Ez a Jézussal és az övéivel való közösség szeretetére bátorít bennünket.
Igehely: Mt 18:1-5 Kulcsige: Mt 18:3 „És ezt mondta: Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.”
Ebben a szakaszban az Úr Jézus az Isten országáról tanítja a tanítványokat, akik nehezen értik meg, hogy Isten országa nem azonnal, dicsőségben és szemmel látható módon jön el. Ők azt várták, hogy az Úr Jézus egyik pillanatról a másikra véget vessen a nemzeti megaláztatásnak, és elfoglalja helyét a Dávid trónján. Azt remélték, hogy amikor ez bekövetkezik - Dávid hadvezéreihez hasonlóan - magas tisztségeket kapnak majd a mennyek országában. Vitatárgyuk pedig a körül forgott, hogy ki lesz erre méltóbb? Mielőtt elítélnénk őket, nézzük meg, nincs-e bennünk hasonló lelkület?