2025. április 9., szerda

DÉLELŐTT | 
Vezess el engem a kősziklára!

Igehely: Zsolt 61:1–9 Kulcsige: Zsolt 61:3 „A föld széléről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem!”

Dávid ezt a zsoltárt akkor írhatta, amikor menekülnie kellett üldözői elől. Látja saját helyzetét: „A föld végéről kiáltok hozzád.” Amikor látja a távolságot, azt kéri: „Vezess el engem a kősziklára!” Látja az állapotát, Isten hatalmát, és azt is, hogy a szabadulás csak Istentől jöhet. Nem sorolja jó tetteit, hanem magát megüresítve jön az Úr elé. A kősziklán szárnyai betakarják, szeretete, hűsége oltalmazza. Ott valóra válnak az Úr ígéretei.

A hívő ember megpróbáltatásai, nehézségei között van egy menedék, akihez folyamodhat: „Az a kőszikla pedig a Krisztus volt” (1Kor 10:4). Isten kőszikla marad minden élethelyzetben, nem változik, nem inog meg. Önerőből elérhetetlen számunkra: „az igen magas nekem.”

Szükséges, hogy elismerjük tehetetlenségünket, hittel megragadjuk Isten hatalmát, aki fel tud minket emelni. Jöjjünk hozzá hittel, engedelmes szívvel, bizalommal, minden körülmények között.

Milyennek látod Istent, és milyen a vele való kapcsolatod?

Ilyés Lajos

DÉLUTÁN | 

Szabályszerű küzdelem

Igehely: 2Tim 2:1–7 Kulcsige: 2Tim 2:5 „Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez.”

Ez Pál utolsó levele, amit nem sokkal a kivégzése előtt írt Timóteusnak. Tele van szeretettel: „Te azért, fiam, erősödjél meg a kegyelemben!” – bátorítja. Amikor elfogy az erőd, menj Jézus kegyelmének forrásához! Ott kaptál bűnbocsánatot, kegyelmi ajándékot, az Ő Szentlelkét, és isteni bölcsességet.

Jézus katonájának vannak harcai a világgal, önmagával, a Sátánnal. Krisztus munkáját végzi, ha érti, ha nem, ha lát összefüggést, ha nem, „hogy megnyerje annak a tetszését, aki harcosává fogadta.” Szabályszerűen végzi a szolgálatot. A hívő ember számára a szabály a Szentírás. Lényeges, hogy Jézus legyen az abszolút tekintély minden tanítvány számára. Viselkedése, beszéde, öltözete legyen méltó a Mesteréhez.

A szabályszerű küzdelemben fontos a lelkület, a szeretet, az ima. Olyan is van, amikor az Úr harcol az övéiért. Jézus Krisztus az életét adta a kereszten, hogy vele együtt harcolhassunk. Mi nem a győzelemért harcolunk, azt Jézus megnyerte a Golgotán, hanem az elveszett lelkekért.

Ilyés Lajos

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.