Igehely: Zsid 1:1-14; Kulcsige: Zsid 1:5 „Mert az angyalok közül kinek mondta valaha Isten: „Fiam vagy te, ma nemzettelek téged”, majd pedig: „Atyja leszek, és ő az én Fiam lesz”?”
A jelzett igeszakasz Istent atyai szerepében mutatja be. Számunkra úgy fogható fel leginkább Isten, ha egy szerető apához hasonlítjuk. Az Ószövetség 13 alkalommal a „Mi Atyánk” kifejezéssel utal Istenre.
Igehely: 1Jn 4: 9-11; Kulcsige: 1Jn 4:10 „Ez a szeretet, és nem az, hogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért.”
Szüleim és nagyszüleim bizonyságtételére emlékezem. A ’80-as évek elején Isten Lelke keresésre indította őket. Sorba járták a különféle gyülekezeteket, és keresték az élő igét.
Igehely: 2Pt 3:14-18; Kulcsige: 2Pt 3:15 „A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint.”
A végtelen hosszú, de a hosszú nem feltétlenül végtelen. Ne gondold, hogy Isten hosszútűrése végtelen. Nem az! Egy napon lejár! Nem ülhetsz karba tett kézzel, miközben Istennel való viszonyod rendezetlen. Isten hosszútűrése nem a te jogod. Nekünk nincs jogunk követelőzni!
Igehely: Jón 4:1-11; Kulcsige: Jón 4:2 „Így imádkozott az Úrhoz: Ó, Uram! Gondoltam én ezt már akkor, amikor még otthon voltam! Azért akartam először Tarsísba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, szereteted nagy, és visszavonhatod még a veszedelmet.”
Ma, amikor kilépsz az ajtódon, és találkozni fogsz a bűn miatt mélyre süllyedt emberekkel, természetes reakcióid az ítélkezés irányába fognak sodorni.
Igehely: 1Jn 3:1-3; Kulcsige: 1Jn 3:2 „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, mert olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.”
Az újjászületéssel Isten Lelke elvezet arra az igazságra is, hogy akik befogadták Krisztust, azok Isten gyermekeivé lettek. Nem béresek, hanem gyermekek. Ennek a felismerése felszabadított a Krisztus követésének kényszerű, kötelességszerű terhe alól.
Igehely: Róm 8:31-39; Kulcsige: Róm 8:39 „Sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”
Krisztus által kapott új életem egyik legnagyobb felfedezése az volt, hogy Isten szeret és ragaszkodik hozzám. Isten Lelke győzött meg afelől, hogy akik Krisztus Jézusban vannak, örök szövetségben élnek az élő Istennel, ezért nincs többé olyan ellenség, amely örökre Isten és népe közé állhatna.
Igehely: Ef 5:6–17; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Pál a rész elején arra utasít, hogy legyünk Isten gyermekei, akik szeretetben élnek, és felhagytak a korábbi bűnös életvitellel. Óv attól, hogy a bűnnel megalkudjunk, elnézzük vagy megmagyarázzuk. Ezt üres beszédnek nevezi, ami engedetlenség Isten igéjével szemben. Ezekért haragszik Isten, és ítélettel sújtja azokat, akik így tesznek.