Igehely: 1Kor 6:9-20; Kulcsige: 1Kor 6:18 „Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik.”
A kezdő igeszakaszban sok bűnt felsorol Pál, de a 15. verstől, a kulcsigén is át visszatér a paráznaság bűnére, ami ennek súlyosságát mutatja. A szeplőtlen Bárány vérén, drága áron lettünk megváltva, s ha ez a tény szemünk előtt marad, úgy elkerülhetjük a bűnt!
Igehely: Jer 3:6-13; Kulcsige: Jer 3:13 „Csak ismerd el bűnödet, hogy hűtlenül elhagytad Istenedet, az Urat. Bájaidat idegeneknek osztogattad minden zöldellő fa alatt. Csak az én szavamra nem hallgattatok – így szól az Úr.”
A bálványimádás, mint lelki hűtlenség kerül Jeremiás látókörébe, és a bűnbeismerés fontossága, amikor néven nevezi a hűtlenségeket. Izráel teljesen elszakadt Istentől, és a váló levél: a fogságba vitel volt.
Igehely: Bír16:6-17; Kulcsige: Bír 16:16 „Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival, Sámson halálosan megunta a dolgot.”
Az Istennek szentelt ember nagyon rossz helyen járt. A társ és a társaság is Isten ellenségeinek táborából való volt. „Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek” – mondja Jakab apostol.
Igehely: Mt19: 3-12; Kulcsige: Mt 19:8 „Jézus így válaszolt nekik: Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt.”
A házasság összekötő ereje az a szilárd meggyőződés, hogy házastársamat Isten az én számomra teremtette. Ez a meggyőződés az Úrral való élő kapcsolatból fakad, és az Ő vezetése folytán történik úgy a kapcsolatépítés, mint a házasságkötés.
Igehely: 2Móz 20:14 „Ne paráználkodj!”
A csupán két szóból álló parancsolat megszegése sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint az, ha a piros jelzőlámpánál átsuhanunk a járművel! A mindenki felé irányuló felszólítás olyan korán érvényes, mihelyt valaki ezt már meg tudja érteni.
Igehely: 1Jn 3:13-17; Kulcsige: 1Jn 3:15 „Aki gyűlöli a testvérét, az embergyilkos; azt pedig tudjátok, hogy az embergyilkosnak nincs örök élete.”
Aki Jézus Krisztusban van, annál már megtörtént a lényeg: átment a halálból az életbe (14. v.).
Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”
A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét. Miután az otthon maradt asszonyok és gyerekek elfogyasztották eledelüket, a szolgák mindig félretettek egy részt az eledelből arra az esetre, ha uruk megérkezne. Estére a ház népe nyugalomra tért, de a szolgának ébren, szolgálatra készen kellett várnia urát.
Amint a szolga várja haza urát, akképpen kell nekünk, hívőknek, várnunk vissza az Úr Jézust. Hogyan lehetünk készen az ő jövetelére?