Igehely: Jn 5:1-18; Kulcsige: Jn 5:16 „Azért üldözték a zsidók Jézust, mert szombaton tette ezt.”
A mai igében Jézus egy nagyon fontos kijelentést tesz: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.” Ez a következőt jelenti ma neked: teljesen mindegy, hogy mennyit ülsz az imaházban és az sem számít, ha hónapok óta nem voltál ott. Egyik nem ment fel, a másik nem ítél el.
Igehely: Mt 12:1-14; Kulcsige: Mt 12:12 „Mennyivel többet ér az ember a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton.”
Ha a nyugalom napja ajándék és nem fárasztó kötelesség, akkor megértjük Jézus hozzáállását. Ha a nyugalom napja terhes törvény, fárasztó kötelesség, akkor Jézus valóban megrontotta a törvényt. Ebben a történetben Jézus Krisztus Isten valódi szándékát mutatja be.
Igehely: Jer 17:19-27; Kulcsige: Jer 17:23 „De ők nem hallgattak és nem figyeltek rá, hanem megmakacsolták magukat, nem engedelmeskedtek, és nem fogadták meg az intést.”
Jeremiás korának ítéletes prófétája volt. Megdöbbentő olvasni sorait és átérezni a benne levő szeretetet és igyekezetet. Isten az utolsó pillanatban is megtérésre hívta népét Jeremiás prófétán keresztül. Sem a nép vezetői, sem a közemberek, sem a nép legszegényebbjei nem figyeltek rá.
Igehely: 2Móz 16:22-30; Kulcsige: 2Móz 16:23 „Ő így szólt hozzájuk: Ez az, amiről az Úr beszélt, hogy a nyugalom ideje lesz holnap, az Úr szent szombatja. Süssétek meg, amit sütni akartok, és főzzétek meg, amit főzni akartok, és tegyétek félre magatoknak mindazt, ami fölösleg, hogy megmaradjon másnapra.”
Istent nem kötik a múlt eseményei. Őt nem kötik elvárásaink. Őt csak a saját ígérete köti (4Móz 23:29). Óvakodjunk attól, hogy Istennek egy konkrét korban tett ígéretét a saját szánk íze szerint kiterjesszünk.
Igehely: 2Móz 20:1-11; Kulcsigék: 2Móz 20:8-11 „Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta az Úr a nyugalom napját, és megszentelte azt.”
Jó két hónapig gondolkoztam, imádkoztam, mielőtt a nyugalom napi sorozatot elkezdtem írni. Alig van kényesebb téma napjainkban, mint ez. Igaz, a gyülekezeti éneklés még nagyobb vitákat gerjeszthet, mint a vasárnap megszentelése. Egyszóval, van bennem félelem!
Igehely: 2Tim 2:19-21; Kulcsige: 2Tim 2:21 „Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”
A mindennapi életben sokszor jól jöhet egy magas beosztásban lévő emberrel való ismeretség. Pál a világ leghatalmasabb Urával való kapcsolatáról ír. Ennek az ismeretségnek két oldala van.
Igehely: 1Móz 8:6–14; Kulcsige: 1Móz 8:11 „Estére megjött hozzá a galamb, és ekkor már egy leszakított olajfalevél volt a csőrében. Ebből tudta meg Nóé, hogy a víz leapadt a földről.”
Legtöbbünk előtt a galamb csőrében egy olajág képe jelenik meg, holott a legtöbb bibliafordításban csupán egy olajfalevél van megemlítve. A különbség most lényegtelen, semmiben nem zavarja az ige helyes értelmezését. Valószínűleg egy frissen kicsírázott olajfa hajtásának egy darabjáról van szó, mivel a nagy fákat elpusztította a vízözön. Az olajfaág már régóta az emberek közötti béke szimbóluma, így terjedt el a ma használatos ,,békegalamb” kifejezés is, holott az az Isten és ember megbékélését ábrázolja ki, és mint ilyen, Jézus Krisztus előképe.