2017. május 29., hétfő

DÉLELŐTT | 
A szülőket tisztelő gyermek

– Péld 3:1-12

A tisztelet mások iránt érzett elismerésünket, megbecsülésünket jelenti. A tiszteletadás nem velünk született tulajdonság. A szülők feladata tanítani a gyermekeiket erre. Ha ez elmarad, nehézségei lesznek a gyermeknek az óvodában, iskolában, és a többi embertársi kapcsolatai is áldatlanok lesznek. A szülőket tisztelő gyermeknek van esélye, hogy tisztelje Istent, míg ellenkezőleg ez szinte lehetetlen.
Mitől lesz valaki szüleit tisztelő gyermek? Leginkább attól, hogy a szülői tanításokat és parancsolatokat megszívleli és gyakorolja. E zsoltár tananyagot ad az istenfélő szülőknek azzal kapcsolatosan is, hogy milyen értékekre tanítsák gyermekeiket. Ezek az Istennel való kapcsolatunk alappillérei.
Az ötödik parancsolat az egyedüli, amely ígérettel párosul (2Móz 20:12; Ef 6:2). E zsoltárban igen gazdag és kívánatos ígéretcsokor található, ami azoké, akik tisztelik földi és mennyei atyjukat: hosszú élet, magas életkor, jólét, kedvesség Istentől és emberektől, gyógyulás, felüdülés, bőség. Te miben fejezed ki ma tiszteletedet?

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Szentlélekkel teljes emberek: Becalél

– 2Móz 35:30-35

Előző szolgálati helyemen volt a gyülekezetben egy kedves, csendes testvér. Nem volt igehirdető, még imáit is alig hallhatóan mondta el, de mindig készségesen megjavította a vízpumpát a szolgálati lakásnál, hogy ne legyen fennakadás a vízhasználatban. Modernkori Becalélként végezte szolgálatát.
Becalél feladata annak idején a Szent Sátornak és szent berendezéseinek a megtervezése és elkészítése volt, melyhez isteni lélekre, bölcsességre és értelemre volt szüksége. Mennyivel másabb az a tervezés és munkavégzés, amely a Lélek vezetése és irányítása alatt zajlik, és valósul meg!
Becalélnak volt egy szintén Istentől kijelölt munkatársa: Oholiáb. Az Istentől elhívott ember ugyanis boldogan munkálkodik együtt más elhívott társakkal, még ha vannak is néha különbözőségek közöttük.
Isten a tanítás képességével is felruházta Becalélt. Kész volt továbbadni az Istentől kapott bölcsesség ismereteit. Nem volt önző, nem volt kényelmes, nem akarta megtartani az ismereteket, sőt vállalta a tanítás fáradságát is. Mi is adjuk tovább Isten áldásait!

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: Ef 1:5–12; Kulcsige: Ef 1:7 „Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából.”

A hét elején az a kérdés jött elénk, hogy mit akar Isten? Megmenteni a kárhozattól, üdvösséget adni az embernek. Akik hit által elfogadják Jézus Krisztus kegyelmét, azokat Isten fiaivá fogadja. Minden ember Isten teremtménye, de nem minden ember Isten gyermeke. Vannak, akik úgy gondolják, mivel Isten előre elhatározta, ki az, aki üdvözül, és ki az, aki elkárhozik, ezért az ember bármit tehet, a sorsa már el van döntve. Isten azonban azt is elhatározta, hogy az embernek döntenie kell, el kell fogadnia Jézus Krisztust, mint Megváltóját, és engednie kell, hogy vezesse, irányítsa életét.