Igehely: Jón 4:1-11; Kulcsige: Jón 4:2 „Így imádkozott az Úrhoz: Ó, Uram! Gondoltam én ezt már akkor, amikor még otthon voltam! Azért akartam először Tarsísba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, szereteted nagy, és visszavonhatod még a veszedelmet.”
Ma, amikor kilépsz az ajtódon, és találkozni fogsz a bűn miatt mélyre süllyedt emberekkel, természetes reakcióid az ítélkezés irányába fognak sodorni.
Igehely: 1Jn 3:1-3; Kulcsige: 1Jn 3:2 „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, mert olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.”
Az újjászületéssel Isten Lelke elvezet arra az igazságra is, hogy akik befogadták Krisztust, azok Isten gyermekeivé lettek. Nem béresek, hanem gyermekek. Ennek a felismerése felszabadított a Krisztus követésének kényszerű, kötelességszerű terhe alól.
Igehely: Róm 8:31-39; Kulcsige: Róm 8:39 „Sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”
Krisztus által kapott új életem egyik legnagyobb felfedezése az volt, hogy Isten szeret és ragaszkodik hozzám. Isten Lelke győzött meg afelől, hogy akik Krisztus Jézusban vannak, örök szövetségben élnek az élő Istennel, ezért nincs többé olyan ellenség, amely örökre Isten és népe közé állhatna.
Igehely: 2Sám 7:18-29; Kulcsige: 2Sám 7:23 „Van-e még egy olyan nemzet a földön, mint a te néped, Izráel, amelyért elment az Isten, és kiváltotta, hogy az ő népe legyen, és nevet szerzett magának azzal, hogy nagy és félelmetes dolgokat vitt véghez, mint ahogyan te kiűztél nemzeteket és isteneiket néped elől, amelyet kiváltottál magadnak Egyiptomból?”
Gyermekként tanúja voltam, ahogy hívő édesapámat hatalmába kerítette a részegeskedés, és az ennek megfelelő baráti társaság. Tanúja voltam a bűntől megkötözött ember harcának. Egy láthatatlan, emberileg elszakíthatatlan láncon vergődött tehetetlenül az az ember, akire felnéztem.
Igehely: Róm 5:1-8; Kulcsige: Róm 5:8
Hívő életem nagy részét azzal pazaroltam el, hogy nap mint nap ki akartam érdemelni Isten szeretetét. Folyamatos bizonyítási kényszer alatt éltem: mindenáron jónak kell lennem, különben eljátszom az üdvösségem! Lelkileg megrázó és leterhelő volt minden elkövetett bűn.
Igehely: Ézs 53:1-12; Kulcsige: Ézs 53:4 „Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta.”
Amikor a földön járt, Jézus Krisztust emberek sokasága vette körül. Sokan felismerték benne a Messiást. Voltak, akik keresték, mert várták, hogy Izrael királyaként megszabadítja a zsidó népet az elnyomó hatalomtól, és beül a Dávid trónszékébe.
Igehely: 1Móz 41:37–46; Kulcsige: 1Móz 41:39 „Józsefnek pedig ezt mondta a fáraó: Miután Isten mindezt neked adta tudtul, nincs hozzád fogható értelmes, bölcs ember.”
Ma sokan kínálnak képzési programokat, hogy befolyásos, jól menő, hirtelen gazdagodó vezetőt neveljenek belőlünk. A Frankfurti Iskola már jónéhány évtizede nevel olyan „mérnököket”, akik egy új világrendet hozzanak létre, amelyben persze ők játsszák az isten szerepét. Istennek is van vezetőképzője. József 13 évig járta ezt a gyakran sötét utakon vezető iskolát. Hite és tiszta jelleme nem tört meg, mert „a projektvezetője” végig mellette volt. A záróvizsgán kitűnően szerepelt: Egyiptom népe mellett családjáról is gondoskodhatott, sőt előképe lett a Szabadító Messiásnak.