Igehely: Róm 2:11-29; Kulcsige: Róm 2:14 „Mert amikor a törvényt nem ismerő népek természetükből fakadóan cselekszik azt, amit a törvény követel, akkor ezek a törvény nélküliek önmagukban hordozzák a törvényt.”
Az ismeret felelősséggel jár, a tudatlanság még nem tesz makulátlanná. Isten mindenkit meg fog ítélni, teljesen jogosan.
Igehely: Róm 7:7-14; Kulcsige: Róm 7:12 „A törvény tehát szent, a parancsolat is szent, igaz és jó.”
A törvény nem az ellenségünk, de nem is belépő jegyünk a mennyországba! A törvényt arra akarja Isten felhasználni, hogy rávilágítson az ember bűnére. Lehetetlen irgalomra vágyni, ha előtte nincs őszinte bűnismeret, és őszinte bűnbánat.
Igehely: Mt 22:34-40; Kulcsige: Mt 22:40 „E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.”
Sokféle ember volt Jézus körül, farizeusok, szadduceusok, hívők és hitetlenek, gyógyulásra vágyók és érdeklődők. A szadduceusok, akik azt állították, hogy nem lesz feltámadás, arra voltak kíváncsiak, hogy mit felel Jézus az ő okoskodásukra.
Igehely: 1Jn 2:15-17; Kulcsige 1Jn 2:16 „Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága és a vagyonnal való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van.”
Azok a kívánságok, amikről a héten beszéltünk rövid távlatra vonatkoznak. Vannak dolgok, amiket hosszú távon szeretnénk elérni, (pl. család, karrier) de ezeket inkább céloknak nevezünk. Ezért mondjuk azt, hogy a kívánságok általában sürgetőek, mert szeretnénk őket a lehető leghamarabb elérni.
Igehely: Róm 13:8-14; Kulcsige: Róm 13:14 „Hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne kényeztessétek úgy, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.”
A keresztyénség nem tiltások sorozata, bár sokan úgy tekintenek rá. Igaz, hogy a tízparancsolatban inkább tiltásokkal találkozunk, de az apostol itt elmagyarázza, hogy aktív szeretettel minden törvényt be lehet tölteni.
Igehely: Lk 15:25-32; Kulcsige: Lk 15:29b „Soha nem szegtem meg parancsodat, de te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal.”
A tékozló fiú hazatértével érdekes szögek bújnak ki testvére zsákjából. A testvérnek is voltak kívánságai, de eddig nem fejezte ki őket.
Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”
Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.