Igehely: ApCsel 7:35-45; Kulcsige: ApCsel 7:39 „Neki nem akartak engedelmeskedni atyáink, hanem elutasították maguktól, és visszafordultak szívükben Egyiptom felé.”
Sokszor érthetetlen és megmagyarázhatatlan Isten hűsége és kegyelme választottai iránt!
Igehely: Ézs 55:1-5; Kulcsige: Ézs 55:5 „Te pedig olyan népet hívsz, melyet nem is ismersz, és olyan népek futnak hozzád, amelyek nem ismertek: Istenednek, az Úrnak dicsőségére, Izráel Szentjének dicsőségére, hogy fölékesítsen téged.”
Bármely nép szomjassá és éhessé válhat szellemileg-lelkileg. Kulturális hátterük nem ad erre megoldást. Amikor beismerik, komolyan veszik ilyen természetű szükségüket, akkor meghallják Isten magához hívó szavát.
Igehely: 2Pt 1:12-21; Kulcsige: 2Pt 1:12 „Ezért ezekre mindig emlékeztetni foglak titeket, bár ismeritek mindezt, és a megismert igazsághoz szilárdan ragaszkodtok.”
A lankadatlan szó szinonimái az elszánt, fáradhatatlan, szívós, hajthatatlan, állhatatos, rendületlen, tántoríthatatlan, kitartó, elkötelezett, eltökélt, szilárd, rendíthetetlen, megállíthatatlan, elhivatott, áldozatos. A fáradtság viszont a bűn okozta emberi tulajdonság.
Igehely: Zsid 12:12-29; Kulcsige: Zsid 12:28 „Ezért tehát mi, akik rendíthetetlen országot kaptunk, legyünk hálásak, és azzal szolgáljunk Istennek tetsző módon: tisztelettel és félelemmel.”
Nem kell világvégejóslat ahhoz, hogy észleljük, mennyire ingatag az alap, amelyen élünk. Naponta tapasztaljuk, hogy a biztosnak hitt értékeink megrendíttetnek, széthullnak. Nagyobb átrendeződésben van a világunk, és az átrendeződések mindig megrendüléssel, összeomlással járnak.
Igehely: 1Thessz 5:1-11; Kulcsige: 1Thessz 5:6 „Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok!”
Augustinus számára a Róm 13:11-14 felszólítása lett a megtérés elindítója: „itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból. Hiszen most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk: az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van.
Igehely: Róm 12:3-8; Kulcsige: Róm 12:6 „Mert a nekünk adott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: aki a prófétálás ajándékát kapta, az a hit szabálya szerint prófétáljon.”
Négy gyermek sétált egy tó partján, amikor a legfiatalabb, az ötéves kislány beleesett a vízbe. A legidősebb fiú, a tizenkét éves, beugrott a vízbe, és kimentette testvérét.
Igehely: Péld 4:13–23; Igehely: Péld 4:18 „Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig.”
A rész elején a bölcsesség, az okos tudomány elfogadására biztatja fiait a bölcs, és kéri őket a szülői tanítás megfogadására. A kijelölt szakaszban több parancs és tiltás is elhangzik. Készek vagyunk-e engedelmeskedni Isten parancsának? Ma a lázadó világban nem szokás a tanács elfogadása. Mindenki bölcsnek gondolja magát, nem fogadják az intést. Pedig egyedül Isten bölcs, és ő ad bölcsességet nekünk is. Első helyen van-e szívünkben az Isten bölcsessége, minden más bölcsességnél feljebb? Az életünk függhet az intéstől, ha odafigyelünk rá. De ezt be is kell tartanunk, hogy életet nyerjünk.