Igehely: Jn 2:1-12; Kulcsige: 2:11 „Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne.”
Kadarka, Fekete Leányka, Nagyburgundi, Cabernet Sauvignon, Király Leányka. Csak néhány jól csengő erdélyi szőlőfajta, és a belőlük készült bor neve. A történetünk szempontjából lényegtelen fajtamegjelölés mellett, tudjuk, hogy Jézus nem mindennapi módon helyezte az értékes nedűt az asztalra.
Igehely: Jn 1:43-51; Kulcsige: 1:49 „Nátánaél így szólt hozzá: Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya!”
Amikor Nátánaél kételkedett Jézus származásának helyét illetőleg, Fülöp ahelyett, hogy elkezdte volna magyarázni az érzéseit, benyomását, tapasztalatát, amit átélt Jézus közelében, csak ennyit mondott: „Jöjj, és lásd meg!” Ezt neked is látnod kell! Személyesen kell meggyőződnöd róla.
Igehely: Jn 1:35-42; Kulcsige: 1:38 „Jézus megfordult, és amikor látta, hogy követik őt, megszólította őket: Mit kerestek? Ők pedig ezt válaszolták: Rabbi – ami azt jelenti: Mester –, hol laksz?”
Hol voltál, mit csináltál a múlt hét pénteken délután 4 óra körül? Azok az időpontok és események, amelyek fontosak számunkra, bevésődnek, amelyek nem fontosak, vagy monoton módon ismétlődnek, nem tulajdonítunk nekik jelentőséget. Elmulasztjuk, vagy megfeledkezünk róla, mert nem volt lényeges.
Igehely: Jn 1:19-34; Kulcsige: 1:31 „Én nem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy ismertté legyen Izráel előtt.”
Kit ismerhetünk meg igazán? Önmagamat? Házastársamat? Gyermekemet? Szomszédomat? Diák, vagy munkatársamat? Az Ige alapján a válasz érdekes lehet: Leginkább Jézus Krisztust.
Igehely: Lk 12:16-21; Kulcsige: 12:19 „És ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!”
Hogy miként éljük le életünket, azt nagy részben mi választjuk meg, de a következmények a választott életmóddal együtt jönnek, s ezeken már nem változtathatunk. Vetésünket le kell aratnunk. Választhatjuk a kényelmes életet: csak azt, ami tetszik, ami könnyű, ami nekünk jó.
Igehely: Dán 4:25-34; Kulcsige: 4:34 „Most azért én, Nebukadneccar, dicsérem, magasztalom és dicsőítem a mennyei Királyt, mert minden tette helyes, eljárása igazságos, és meg tudja alázni azokat, akik kevélyen élnek.”
Valamennyien ismerjük azt a kellemetlen érzést, ami a kevély emberek közelségében érezhető. A kevély ember azt gondolja magáról, hogy ő felsőbbrendű, mint más emberek. Azt is gondolja, hogy őt minden megilleti, az utolsó szó is az övé kell, hogy legyen.
Igehely: 1Pt 3:8–17; Kulcsige: 1Pt 3:15 „Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”
Élő reménység. – Ez látszik kívülről is. A szívünkben lakozó, megszentelő Isten táplálja ezt a reménységet, ami valójában több mint reménység – megbizonyosodás.
Ha kérdeznek, tudsz-e bizonyságot tenni erről a reménységről, szelídséggel és félelemmel?
Ha nem kérdeznek, a puszta jelenléted, magatartásod, beszéded, tükrözi-e ezt az élő reménységet, meggyőződést?
Isten gyermekeinek az élet minden helyzetében be kell mutatniuk az élő Jézus Krisztust, aki által van a mi élő reménységünk! Imádkozz, hogy ma is tudd ezt megtenni!