Mindennapi áhítatok

2019. március 3., vasárnap

Igehely: Jn 14:18-24; Kulcsige: 14:23 „Jézus így válaszolt: Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és nála maradunk.”

Egy apa megkérte fiait, hogy menjenek és dolgozzanak a szőlőskertbe. Az egyik ezt mondta neki: Nem megyek, de később mégis elment. A másik ezt felelte: Megyek, de nem ment. „E kettő közül melyik teljesítette az apja akaratát?” (Mt 21:32) Tudjuk a választ!

2019. március 1., péntek

Igehely: Jn 13:31-38; Kulcsige: 13:34 „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!”

A zsidóknak adott törvények között már rég ott szerepelt ez a parancsolat is: „szeresd felebarátodat, mint magadat” (Lk 10:2)! De akkor mi volt új Jézus parancsában? Az, amit hozzátett, hogy ahogy Ő szeretett minket, úgy szeressük mi is egymást.

2019. február 28., csütörtök

Igehely: Jn 13:21-30; Kulcsige: 13:21 „Miután ezeket elmondta Jézus, megrendült lelkében, és bizonyságot tett e szavakkal: Bizony, bizony, mondom nektek, közületek egy elárul engem.”

Júdás árulása abban állt, hogy felcserélte Krisztus személyét valami kézzelfogható értékre. Azt gondolnánk, hogy ma ezt mi nem tudnánk megtenni, mintha az árulásnak ez a formája már nem fenyegetne bennünket.

2019. február 27., szerda

Igehely: Jn 13:1-20; Kulcsige: 13:8 „Péter így szólt hozzá: Az én lábamat nem mosod meg soha. Jézus így válaszolt neki: Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám.”

Ha egész nap papucsban vagy szandálban járunk, még az aszfaltozott úton vagy kövezett járdán is nehéz lenne egy egész nap után megőrizni lábunk tisztaságát. Mennyivel nehezebb ez egy vidéki, poros földúton!

2019. február 26., kedd

Igehely: Jn 12:44-50; Kulcsige: 12:50 „Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit tehát én mondok, úgy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem.”

Az Úr Jézus Krisztus szerint az örök élet feltétele a benne való hit: „aki hisz énbennem” – mondta a sokaságnak. Tehát, az embernek hinnie kell Őbenne, mint aki maga Isten és egy az Atyával: „Higgyetek bennem, hogy én az Atyában vagyok...” (Jn 14:11).

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Lk 2:8–12; Kulcsige: Lk 2:11 „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.”

Az Úr Jézus szü­le­té­se tör­té­ne­té­nek le­írá­sa­i­ból fakad egy szép han­gu­lat, de ezen túl a ka­rá­csony­nak van oka is, célja is. Az ember el­esett­sé­ge és Isten sze­re­te­te az oka. Célja: „Krisz­tus Jézus azért jött el a vi­lág­ba, hogy a bű­nö­sö­ket üd­vö­zít­se” (1Tim 1:15). Az első ka­rá­csony éj­sza­ká­ján Isten öröm­üze­ne­tet kül­dött a menny­ből.

Kik­nek szólt ez az öröm­hír? – Egy­sze­rű, hét­köz­na­pi em­be­rek­nek, akik bele vol­tak me­rül­ve a hét­köz­na­pi te­en­dő­ik­be. Olya­nok­nak, aki­ket Isten nagy­ra ér­té­kelt. Ha te is hall­hat­tad az üd­vös­ség evan­gé­li­u­mát és be­fo­gad­tad, le­gyen a szí­ved­ben a hála, öröm, bi­za­lom.