Igehely: Ézs 49:14-26; Kulcsige: Ézs 49:15/b „De ha ő meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad!”
Sion gyakran panaszkodott, hogy az Úr elhagyta, nem törődik vele! Az igazság fordított: még a többszöri figyelmeztetés ellenére is ők távolodtak el Tőle. Ugyan megtörténik, hogy egy anya megfeledkezik csecsemőjéről, de Isten nem feledkezik meg népéről és szükségeikről! Mindig együtt érez velük.
Igehely: ApCsel 7:35-45; Kulcsige: ApCsel 7:39 „Neki nem akartak engedelmeskedni atyáink, hanem elutasították maguktól, és visszafordultak szívükben Egyiptom felé.”
Sokszor érthetetlen és megmagyarázhatatlan Isten hűsége és kegyelme választottai iránt!
Igehely: Ézs 55:1-5; Kulcsige: Ézs 55:5 „Te pedig olyan népet hívsz, melyet nem is ismersz, és olyan népek futnak hozzád, amelyek nem ismertek: Istenednek, az Úrnak dicsőségére, Izráel Szentjének dicsőségére, hogy fölékesítsen téged.”
Bármely nép szomjassá és éhessé válhat szellemileg-lelkileg. Kulturális hátterük nem ad erre megoldást. Amikor beismerik, komolyan veszik ilyen természetű szükségüket, akkor meghallják Isten magához hívó szavát.
Igehely: 2Pt 1:12-21; Kulcsige: 2Pt 1:12 „Ezért ezekre mindig emlékeztetni foglak titeket, bár ismeritek mindezt, és a megismert igazsághoz szilárdan ragaszkodtok.”
A lankadatlan szó szinonimái az elszánt, fáradhatatlan, szívós, hajthatatlan, állhatatos, rendületlen, tántoríthatatlan, kitartó, elkötelezett, eltökélt, szilárd, rendíthetetlen, megállíthatatlan, elhivatott, áldozatos. A fáradtság viszont a bűn okozta emberi tulajdonság.
Igehely: Zsid 12:12-29; Kulcsige: Zsid 12:28 „Ezért tehát mi, akik rendíthetetlen országot kaptunk, legyünk hálásak, és azzal szolgáljunk Istennek tetsző módon: tisztelettel és félelemmel.”
Nem kell világvégejóslat ahhoz, hogy észleljük, mennyire ingatag az alap, amelyen élünk. Naponta tapasztaljuk, hogy a biztosnak hitt értékeink megrendíttetnek, széthullnak. Nagyobb átrendeződésben van a világunk, és az átrendeződések mindig megrendüléssel, összeomlással járnak.
Igehely: 1Thessz 5:1-11; Kulcsige: 1Thessz 5:6 „Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok!”
Augustinus számára a Róm 13:11-14 felszólítása lett a megtérés elindítója: „itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból. Hiszen most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk: az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van.
Igehely: Ézs 65:16-25; Kulcsige: Ézs 65:17 „Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe.”
A teremtő Isten vágya az, hogy kapcsolatba kerüljön és kapcsolatban maradjon az emberrel. Ennek a kapcsolatnak ő maga a kezdeményezője. Először egy népet választott ki magának, parancsolataival körülírva azt az utat, amelyen megáldhatja őket. Ezt az áldást tapasztalták is mindaddig, míg le nem tértek az útról, és más istenek felé nem fordultak. Végtelen türelemmel tárta ki kezét számtalanszor a nép felé, aki nem akarta elfogadni őt...