Igehely: Mt 23:29–36; Kulcsige: Mt 23:33 „Kígyók, viperafajzatok! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől?”
A farizeusok és Jézus közötti ellentét kicsúcsosodik, amikor Jézus – miután képmutatóknak, bolondoknak és vakoknak nevezte őket – végül azt mondja a farizeusoknak: kígyók, viperafajzatok! Igazából ezzel arra utal, hogy a hazugság atyjától származnak (Jn 8:44).
Igehely: Mt 23:16–28; Kulcsige: Mt 23:27 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal.”
Jézus beszédében nyilvánvalóan halljuk és érezzük a szíve fájdalmát az izráeli szellemi vezetők miatt, mert azok képmutatók, bolondok, vakok. Nem csupán megfeddi őket, hanem kihangsúlyozza, hogy mennyire eljátszották a szellemi felelősségüket.
Igehely: Mt 23:1–15; Kulcsige: Mt 23:13 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.”
Miközben egyre közelebb jutunk az evangélium végéhez, egyre élesebbé is válik a Jézus és a farizeusok közötti szembesítés. Ők keresik a lehetőséget, hogy kivégezzék őt, Jézus pedig egyre nyilvánosabban bebizonyítja a képmutatásukat. Főleg ebben a fejezetben, amiben a hétszeres Jaj nektek!
Igehely: Mt 22:41–46; Kulcsige: Mt 22:45 „Ha tehát Dávid Urának nevezi őt, miképpen lehet a fia?”
Miután Jézus választ adott a farizeusok kísértő kérdésére, most ő kérdez valamit tőlük. Nem azért, mert vissza akar vágni, hanem azt szeretné elérni, hogy a szemük megnyíljon az Isten Fia előtt, hogy elismerjék, hogy ő a régóta várt Messiás.
Igehely: Mt 22:34–40; Kulcsige: Mt 22:39 „A második hasonló ehhez: «Szeresd felebarátodat, mint magadat.»”
Bár gonosz szándékból tették fel, mégis jót eredményezett a kérdés Jézus egyik legfontosabb tanításában. Egy farizeus akarta kísérteni Jézust, próbára tenni, hogyha esetleg valamit a törvény ellen mondana. Érdekes látni, hogy a farizeusok állandóan ellenségesen viszonyultak Jézushoz.
Igehely: Zsolt 149:1–9; Kulcsige: Zsolt 149:1 „Dicsérjétek az Urat! Énekeljetek az Úrnak új éneket, dicséretet a hívek gyülekezetében!”
Isten azért teremtett minket, hogy dicsőítsük őt. Ha nem őt dicsőítjük, akkor valami más van az éle-tünkben, amit imádunk. Mindig. Mert így vagyunk teremtve. Lehet, hogy önmagunkat imádjuk, dicsőítjük, vagy a képességeinket, a teljesítményeinket vagy a vagyonunkat.
Igehely: Jn 5:31–47; Kulcsige: Jn 5:39 „Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is.”
Sokféle okból olvashatjuk a Bibliát, sokféle szándékkal. Vannak, akik hagyományokhoz ragaszkodnak, és ezek betartásával visszaigazolva érzik életüket. Bárki, aki nem így él, elítélni való bűnös ember. Valahol az írástudó farizeusok is ilyenek voltak.
Lehet az elvárások miatt is Bibliát olvasni, nehogy a gyülekezetben vagy a hívő családomban kritikák célpontja legyek. Sok ,,muszájból” való bemerítésről is hallhattunk, aminek valódiságát az évek próbái rostálják majd meg.