Igehely: Zsid 12:3-11; Kulcsige: 12:6 „Mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.”
Bárcsak tudnám olyan bölcsen, szeretettel nevelni, fenyíteni a gyermekeimet, ahogy azt a mi mennyei Atyánk teszi velünk. Sok hiányosságom van ezen a téren is. Mi valóban a tetszésünk szerint nevelünk sokszor, de Isten tudja, mire van szükségünk, és a javunkra tesz mindent.
Igehely: Zsid 3:1-6; Kulcsige: 3:1 „Ezért, szent testvéreim, mennyei elhívás részesei, figyeljetek hitvallásunk apostolára és főpapjára, Jézusra.”
Szeretek kirándulni, új helyeket megismerni. Akár kint a természetben, akár városokban járok, mindig megcsodálom a körülöttem lévő világot. Szebbnél szebb épületeket építettek az emberek, amelyek néha csak méretüknél fogva is rabul ejtik a gondolataimat.
Igehely: 1Pt 5:1-6; Kulcsige: 5:1 „A közöttetek levő presbitereket tehát kérem én, a presbitertárs és Krisztus szenvedéseinek tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese.”
Ha már részesültünk Krisztus szenvedéseiben, akkor eljövendő dicsőségének is részesei leszünk. Ennek a felmagasztalásnak viszont van egy kulcsfontosságú feltétele. Ez pedig nem más, mint az alázat.
Igehely: 1Pt 4:12-19; Kulcsige: 4:13 „Sőt, amennyire részesültök Krisztus szenvedésében, annyira örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is ujjongva örülhessetek.”
Senkit nem szeretnék elszomorítani, és az Ige sem elszomorítani akar bennünket, de szembesülnünk kell a ténnyel, hogy Krisztus követőiként valamilyen szinten részesülnünk kell azokban a szenvedésekben, amelyekben maga Krisztus is részesült.
Igehely: Ef 3:1-10; Kulcsige: 3:6 „Hogy tudniillik a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által.”
„Megígérem, hogy jó leszek, apa!” „Ígérem és fogadom, hogy jóban és rosszban...” „Megígérem, hogy nem fordul elő többé!” Ilyen és ezekhez hasonló ígéretek hagyják el a szánkat. Emberi ígéretek. Néha könnyelmű ígéretek. És aztán feledésbe merülnek, megszegjük őket.
Igehely: Mt 25:1-13; Kulcsige: 25:10 „Amíg azok vásárolni voltak, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót.”
A példázatban mind a két csoport teljesen megegyezik egymással, kivéve egy dolgot. Mind várták a vőlegényt, mind vittek magukkal mécsest, mind elálmosodtak, mind felébredtek, amikor a kiáltás felhangzott: „Íme, a vőlegény!
Igehely: 1Pt 3:8–17; Kulcsige: 1Pt 3:15 „Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”
Élő reménység. – Ez látszik kívülről is. A szívünkben lakozó, megszentelő Isten táplálja ezt a reménységet, ami valójában több mint reménység – megbizonyosodás.
Ha kérdeznek, tudsz-e bizonyságot tenni erről a reménységről, szelídséggel és félelemmel?
Ha nem kérdeznek, a puszta jelenléted, magatartásod, beszéded, tükrözi-e ezt az élő reménységet, meggyőződést?
Isten gyermekeinek az élet minden helyzetében be kell mutatniuk az élő Jézus Krisztust, aki által van a mi élő reménységünk! Imádkozz, hogy ma is tudd ezt megtenni!