Mindennapi áhítatok

2019. november 9., szombat

Igehely: 1Tim 6:17-21; Kulcsige: 6:19 „Gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet.”

Pál apostol nemcsak a gazdagokat fenyegető veszélyekre figyelmezteti Timóteust, hanem a gazdagok kötelességeire is emlékezteti. Itt nem azokról van szó, mint az 1Tim 6:9-11 versekben, akik meg akarnak gazdagodni, és akik nyereségre törekszenek, hanem azokról, akik már gazdagok.

2019. november 6., szerda

Igehely: 2Kor 5:1-10; Kulcsige: 5:9 „Ezért arra törekszünk, hogy akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki.”

A halál utáni állapotunk pontosan igazodik ahhoz az állapothoz, amiben elköltözésünk előtt voltunk. Ha ezen a földön Krisztusnak adtuk életünket, és vele közösségben élünk, akkor a meghalás boldognak nevezhető. Viszont vannak, akik így gondolkodnak: ,,Mulatozva élni és boldogan meghalni!

2019. november 5., kedd

Igehely: Mt 19:16-22; Kulcsige: 19:21 „Jézus így válaszolt neki: Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!”

Az életnél nincs nagyobb érték ezen a földön. Tapasztalható ez különösen akkor, amikor valaki megbetegszik, és kész mindenét feláldozni egészsége érdekében. Jézus Krisztus azért jött, hogy megmutassa az Isten országába vezető utat.

2019. november 4., hétfő

Igehely: Jn 3:23-26; Kulcsige: 3:27 „János így válaszolt: Semmit sem kaphat az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki.”

Isten az Ő Fiát a mennyből küldte el a földre. Nem azért, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Minden ember el volt veszve, és minden embernek fel van kínálva a mennyből jött Szabadító és Megtartó Jézus Krisztusban az örök élet.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Lk 2:1–7; Kulcsige: Lk 2:7 „És megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.”

Karácsonykor eszünkbe jutnak szeretteink, ismerőseink. Isten is gondolt reánk, és elküldte Fiát a mi világunkba: „hála legyen az Istennek kimondhatatlan ajándékáért” (1Kor 9:15). Isten jóságáról, szeretetéről tanúskodik: „Leszállott a mennyei fényből, elhagyta a dicső hazát, hogy széttörhesse rabbilincsünk, hogy hintsen az éjbe sugárt” (ÚHH 499).