Igehely: Zsolt 119:97-104; Kulcsige: 119:97 „Mennyire szeretem törvényedet! Egész nap azon elmélkedem. Bölcsebbé tesz ellenségeimnél parancsolatod, és enyém marad az örökké.”
Elménket nap mint nap sok fontos, vagy kevésbé fontos gondolat, információ éri, amelyek mind teret követelnek maguknak az elménkben. Ahhoz, hogy a fontosak felől tudjunk gondolkodni, meg kell tanulnunk megválogatni azokat, amelyek fölött érdemes gondolkodni és ezeknek elménkben helyet adni.
Igehely: Jn 1:9-18; Kulcsige: 1:17 „Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jött el.”
Isten az Ige által jelentette ki magát az ember számára. Az igében megtalálható minden igazság, ami segít nekünk Istent megismerni és akaratát megérteni. Az Ige megvilágosítja értelmünket, hogy az élet minden kérdésében helyes s a lehető legjobb döntést hozzuk meg.
Igehely: 1Tim 6:17-21; Kulcsige: 6:19 „Gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet.”
Pál apostol nemcsak a gazdagokat fenyegető veszélyekre figyelmezteti Timóteust, hanem a gazdagok kötelességeire is emlékezteti. Itt nem azokról van szó, mint az 1Tim 6:9-11 versekben, akik meg akarnak gazdagodni, és akik nyereségre törekszenek, hanem azokról, akik már gazdagok.
Igehely: Mt 6:19-21; Kulcsige: 6:21 „Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.”
Ha égne a házad, és csak egyetlen dolgot menthetnél ki, mi lenne az? Mindig lesznek dolgok, amiről nehezen tudunk lemondani, mert fontos értéket adnak hozzá életünkhöz.
Igehely: Kol 3:1-4; Kulcsige: 3:2 „Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel!”
Egyedül az Úr Jézus Krisztussal való találkozás tudja megváltoztatni az ember életét. Jézus Krisztus által az ember nemcsak bűnbocsánatot kap, hanem új életet, célt és irányt is. Az Isten nélkül élő ember viszont csak a földiekre gondol.
Igehely: 2Kor 5:1-10; Kulcsige: 5:9 „Ezért arra törekszünk, hogy akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki.”
A halál utáni állapotunk pontosan igazodik ahhoz az állapothoz, amiben elköltözésünk előtt voltunk. Ha ezen a földön Krisztusnak adtuk életünket, és vele közösségben élünk, akkor a meghalás boldognak nevezhető. Viszont vannak, akik így gondolkodnak: ,,Mulatozva élni és boldogan meghalni!
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.